Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Interjúk - „Éppen csak belekóstolva a politikába”
TAXISBLOKÁD I. egy államfő - bárki legyen is az - nem tehet olyan nyilatkozatot, amelyben arra kéri a kormányt, hogy azonnal függessze fel az áremelést, a parlamentet pedig, hogy - miközben a rendes parlamenti ülésszak tartott -, hívjon össze azonnal rendkívüli ülésszakot. Egy ilyen nyilatkozat nonszensz.- Mennyire volt tisztázott ebben az időben, hogy egy köztársasági elnöknek pontosan mik a jogkörei? Hol voltak azok a pontok, ahol Göncz Árpád ezeket egyértelműen átlépte?- Az MDF-SZDSZ-paktumnak a mai napig tartó következményei vannak. A köztársasági elnöki intézmény - ilyen hatáskörökkel és választási móddal - és maga a személy is ennek volt az eredménye. Azt, hogy voltak tisztázatlan pontok a köztársasági elnök jogkörével kapcsolatban, az Alkotmánybíróságnak az ezzel kapcsolatos későbbi döntései mutatták meg. Csak egy példát említek. Ki a „legfőbb hadúr”, azaz a fegyveres erők főparancsnoka? Egy ilyen helyzetben, mint a benzinblokád is volt, nem akármilyen kérdés, hogy ki adhat parancsot, mondjuk a honvédségnek. Ha nem tiszták a jogkörök, ha értelmezéssel kell megoldani szerepfelfogásokat egy válság- helyzetben, az régen rossz. Az Alkotmánybíróság 1991-ben értelmezte először a köztársasági elnök jogkörét, többek között azt is, hogy a fegyveres erők főparancsnokaként mi lehet a szerepe [48/1991. (IX. 26.) AB határozat] . Az AB úgy foglalt állást - most nem a szakmai kifejezéseket mondom -, hogy a köztársasági elnök a fegyveres erőknek tulajdonképpen csak egy elvi irányítója, és nem a parancsot kiadó vezetője. Ez nem volt ilyen tiszta a benzinblokád idején. Göncz Árpád nyilatkozata alapján többet érzett ki a jogköréből, mint amennyi alkotmányosan kiolvasható lett volna. Bár a nyilatkozatában ott van a békés megegyezésre való ösztönzés is, vagyis, hogyha a kormány felfüggesztette az áremelést, akkor menjen mindenki haza. Egyfajta politikai bölcsességgel azért próbálta kezelni a problémát.- Hogy látja, az ellenzéki pártok milyen szerepet játszottak a krízis idején?- Az SZDSZ mindig is szeretett akciózni. Ez már a négyigenes népszavazásnál is látszott. A párt egyértelműen ott állt az események mögött, szervezetten. Kétségtelen, hogy Barna Sándor be volt kötve az akkori legnagyobb ellenzéki párt irányába, és Göncz Árpáddal is egyeztetett. Az SZDSZ nyilatkozataiból az is egyértelműen kiderült, hogy ők a kormányt a benzinblokád ürügyén meg akarták buktatni. Nem parlamenti eszközökkel, hanem ahogy éppen lehet, úgyhogy ez kapóra jött. Alkotmányjogászi véleményem az volt, és most is az, hogy ha a kormányt meg akarják buktatni, akkor annak 224
