Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Kávássy János Előd: A hézagpótló kompromisszum
Kávássy János Előd: A hézagpótló kompromisszum rozsdás hajóépítő dokkjaitól a romániai Temesvár egyre sötétülő utcáiig” a széles körű nemzeti és össz-kelet-európai változások ellenére is „eltérő mérvű csalódottság és kiábrándultság” volt érezhető; az akkori helyzetet leírva: „Az újonnan felszabadult nemzetek a régióban mindenütt recesszióval, munkanélküliséggel és bizonytalansággal szembesülnek. A szabad piacnak kitett elavult iparuk rogyadozik, a szovjet szállítások visszaesésével és az Öböl-válsággal energiahiány fenyeget, s a nyugati befektetések csak lassan érkeznek.”208 Bár kapcsolódó megjegyzése („Vitatható, hogy az előző ősz elképesztő lendületét nem lehetett megőrizni, s a forradalmakat nem lehetett súlyos ár megfizetése nélkül”) több szempontból is naivnak tűnik, jó érzékkel mutatja be a kontrasztot az 1989. novemberi, kelet-európai események, „a tömegtüntetések hulláma, mely letaszította a rogyadozó kormányokat - melyek immár a büszke nemzeti mítosz részei”, és az egy esztendővel későbbi valóság, a „növekvő nehézségek, s a velük növekvő társadalmi elégedetlenség” között. Szubjektív, s ugyanakkor reprezentatív kiemelésekkel dolgozva, Shmemann a szlovák nacionalizmus és a jugoszláv feketepiac bemutatása után ír a magyarországi krízisről - „Magyarország a szabadság árát számlálja” alcímmel. „A demonstrációk brutális megrázkódtatást jelentettek az országnak, mely hozzászokott ahhoz, hogy a Kelet legnyitottabb társadalma, s a legmagasabb életszínvonalon él, ám mely a demokráciában állandó politikai vitába süllyedt, mely gyakran mintha nem lenne tudatában az egyre fenyegetőbbé váló gazdasági válságnak.”209 A Magyar Nemzet Martin József által jegyzett szerkesztői cikkét (is) idéző az amerikai publicista a magyar gazdasági modernizáció társadalmi árára, az emberek tűrőképességére teszi a hangsúlyt, rámutatva, hogy „Már voltak jelei a frusztrációnak korábban is, melyet legfőképp a kevesebb mint egy év alatt megtartott hat szavazáson210 egyre fogyatkozó számban való megjelenés jelzett. A bejegyzett szavazók alig 30%-a jelent meg az önkormányzati választásokon.” Ahogy Vértes Andrástól, a Gazdasági Kutatató Intézet kutatójától idézi: „Minden hordónkénti egy dolláros áremelés 70-80 millió dollár veszteséget jelent a gazdaságunk számára.” Az 1991-re még borúsabb helyzetet prognosztizáló szakember 208 Serge Shmemann: For Eastern Europe Now, a New Disillusion. New York Times, 1990. november 9. 209 Uo. 210 Uo. Ill
