Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Kávássy János Előd: A hézagpótló kompromisszum
TAXIS BLOKÁD I. azt is hozzátette: „Oroszország összeomlása ott függ mindannyiunk feje felett.”211 Bár a cikkben Michael Zantovskytól idézve direkten a cseh vezetésre vonatkoztatva szerepel, részleges áthallásokkal regionálisan is értelmezhető, Václav Havel szóvivője által az új prágai kormányzatra vonatkozó értékelése: „Eleinte mind bevallottan amatőrök voltunk. (...) Voltunk itt vagy tucatnyian, s semmiféle segítséget nem kaptunk az itteniektől; legtöbb esetben képtelenek voltunk megtalálni őket. Tapasztalatlanok, kevéssé felszereltek, emberhiányosak, túlhajtottak voltunk. Már jobb a helyzet. Nem kell azon töprengenünk, ki nyissa fel a leveleket.” Bár 1990 késő őszén a taxisblokád nyilvánvalóan messze túlnőtt a napi rutin szervezési kérdésein, az alig öt hónapja hivatalban lévő budapesti kormány akciói és reakciói - az áremelés bejelentésének előkészítése, a kialakult válság kezelése - nagyban tükrözték Zantovsky mondatait. A cikk végén szereplő, ismét magyar forrásokat idéző rész végül egyértelműen utal a taxis- és fuvarozó blokád feloldásában az Antall-kormány mellett egyértelműen támogatólag fellépő Nyugat általános térségbeli szerepére: „Ahogy a problémák egyre mélyülnek, Kelet-Európa szemei egyre inkább a Nyugatra szegeződnek. Széles körben, mélyen él a hit, hogy a szabad vállalkozásról és az emberi jogokról oly hosszan prédikáló Nyugat sosem fogja cserbenhagyni ezen, a tojásból frissen kibújt demokráciákat. (...) E hitet azon hosszú évek szülték, melyekben a Szovjetunió vadul birkózott a Nyugattal az ideológiai és területi dominanciáért, s bármely keleti megmozdulást hurrával és jutalmakat osztva fogadott.”212 Az első, 1990. október 25-i, direkten a magyar válság konkrét eseményeivel foglalkozó hírügynökségi híradásoktól ezen utóbbi, 1990. november eleji, szélesebb, kevésbé magyar fókuszú elemzésekig tartó, kronologikusan összeválogatott szemelvényezésünk után elérkeztünk a konklúziók megvonásához. A legbefolyásosabb angolszász országok vezető sajtóorgánumai a magyarországi események fonalát jobbára menetközben vették fel, s a magyar fuvarozó és taxis sztrájk globálisan hírértékűvé gyakorlatilag annak lezárulására, október 28-ra vált, igaz, akkorra Londontól Torontón, New Yorkon és Los Angelesen át Sydneyig. Ezen nyugati, angol nyelvű híradások közös jellemzője a magyarországi krízis globális és regionális környezetbe ágyazott értelmezése, a gazdasági kényszerek és társadalmi reakciók, politikai válaszok integráns vizsgálata - szemben több későbbi, hazai interpretációval 211 Uo. 212 Uo. 112
