Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„Amerika mellettetek áll”
később ő búcsúztatta Ferihegyen97); a George Bush tiszteletére adott díszvacsorán pedig Nyers Rezső mondta a pohárköszöntőt.98 E reprezentatív szimbolikán ugyanakkor messze túlmutat a tény, hogy a korábbi évekkel ellentétben, amikor a párt és az állam vezetése még a szándék szintjén sem vált el, s mikor az adott kérdésköröket a magyar vezetés gyakran átfedésekkel, ismétlésekkel artikulálta a mindenkori amerikai partnerek felé, 1989 nyarán a retorikai terek definiáltán elkülönítve jelentek meg.99 Az MSZMP főtitkáraként és elnökeként Grósz Károly és Nyers Rezső kifejezetten az MSZMP-ben, illetve annak vezetésével zajló politikai változásról beszéltek; az országgyűlés elnökeként Szűrös Mátyás a magyar törvényhozás funkcionális újjáélesztéséről, szerepének megváltozásáról volt hivatott tájékoztatást adni; a direkten a magyar-amerikai viszonyt érintő „Amerika mellettetek áll” reformkor és a kiegyezés között kronologikus, eszmei és politikai hidat képező 1848- 49-es forradalom és szabadságharc hiányzott. Igaz, az abszolutista önkény ellen kitört forradalom 1989-re való bármely analogikus kivetülése, pláne kivetítése igen kényes, a hatalmon lévők szempontjából vállalhatatlan szimbolizmus lett volna. MNLOL KÜM TŰK USA 4-1 4949-16. 97 MNLOL KÜM TŰK USA 4-1 4949-17. 98 Nyers Rezső, akit amerikai részről (is) az MSZMP reformszámyához soroltak, pohárköszöntőjének kulcsgondolatai a két állam kapcsolatának talpkövei, s még inkább Magyar- ország többpárti jövője köré épültek. Nyers beszédében 1978. január 6-a „történelmi eseménye” után Bush 1989-es fogadása a Kossuth téren újabb fordulópontot jelentett; olyan eseményt, melyen immár tömegek, köztük a „különböző magyarországi politikai erők” (akik „tudják, hogy a nemzetközi források jó hasznosítása egyesített, békés erőfeszítést igényel”) fogad(hat)ták az USA elnökét. Nyers megfogalmazásában Magyar- ország ekkor „a gyökeres átalakulás, a megújulás állapotában” volt, hiszen „mélyreható demokratizálódási folyamat indult el”. A nagyon is tudatosan épített, szinte a diplomácia patikamérlegén készült beszédben az MSZMP elnöke a későbbi többpárti éra fundamentumaira utalva, a hatalmat gyakorlók köréből az elsők között használta nyilvánosan (s persze retorikailag) a „pluralizmus”, „jogállamiság”, „parlamenti demokráciák” és „piacgazdaság” kifejezéseket. MNLOL KÜM TŰK USA 4-1 4949-19. 99 Ahogy ezt Dr. Házi Vencel, washingtoni nagykövet 1989. május 15-i, Horn Gyula külügyminiszter számára készített, 17 oldalas összefoglalójában olvashatjuk: „Az adminisztráció számára bizonytalanságot okoz a hazai politikai helyzet képlékenysége, a politikai erők és döntéshozási központok diverzifikálása, a hangsúlyok állandó mozgása. Nem mindig tudják követni a párton belüli politikai erőviszonyok változását, a politikai döntéshozatal fórumainak széttagolódását (párt, kormány, országgyűlés) az újonnan létrehozott testületek profilját (pld. belső kabinet), és mindezek személyi konzekvenciáit.” MNLOL 4-13 002245/10. 43
