Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„Amerika mellettetek áll”
Nyugati szélben ügyeket Németh Miklós miniszterelnök közvetítette, tárgyalta, míg az ET elnökeként Straub F. Brúnó - a személyéből fakadó hangsúlytalanság miatt is - leginkább az államközi reprezentációban jelent meg.100 A rendszerváltáshoz tudatosan és aktív résztvevőként közeledő, az adott történelmi pillanatban a párt és az állam - részben kényszerből, részben saját belátásból - szétválasztásán dolgozó MSZMP vezetését képviselő Grósz és Nyers a Magyarországon zajló változások eredőinek, premisszáinak, aktualitásainak s lehetséges kifutásának egyfajta hivatalos változatát igyekeztek prezentálni. Az olyan kitételek, minthogy „négy évtizeden át a magyar történelmi-társadalmi fejlődés hagyományaitól jórészt idegen gyakorlat” foglya volt, s hogy „az alapvetően sztálinista modell politikai, gazdasági, társadalmi létrejöttét döntően a II. világháború utáni történelmi helyzetünk, földrajzi fekvésünk befolyásolta” csak egy, vagy még inkább egy fél lépés távolságot jelentettek azon gondolatoktól, melyekkel alig valamivel korábban még maga Kádár János operált.101 A legfontosabb momentum egyértelműen a kommunista, illetve szocialista társadalmi berendezkedés életképtelenségének kimondása volt, mondván, hogy az „másutt is életképtelen”. A hatalmon lévők, így az MSZMP szemszögéből a főtitkár és az elnök egyfajta „társadalmi erjedési folyamatról” beszéltek, melyben „új pártok, szervezetek jönnek létre, melyek nem rendelkeznek átfogó programmal, nem kormányzóképesek, ugyanakkor többségük érett partner a tárgyalásokon”. Úgy látták, hogy „az MSZMP válsága tulajdonképpen egy alapvető megújulás vajúdása”, ugyanakkor beszéltek a társadalmi legitimitás-vesztésről is, melyben „a parlament legitimitásának megkérdőjeleződése” - magyarán a szabad, többpárti választások hiánya - egyben szorító, külső tényezőt jelentett. Grószék retorikájában, mely szerint „a változás igénye korábban is jelentkezett”, igyekeztek egyfajta folytonosságot felmutatni „Nagy Imre reformtörekvéseitől” és az 1956-os „népfelkeléstől” az 1968-as, „alapvetően gazdasági indíttatású 100 A Straub F. Brúnó részére készült, 1989. július 6-i témavázlat az elnöki látogatás történelmi momentumán túl annak Magyarország szempontjából „történelmi időszakban” való megvalósulására teszi a hangsúlyt. Az előkészítő anyagban a „történelmi közös múlt pontjai” és a „közös egyetemes célok” rövid, és nagyon is vázlatos felsorolása szerepel, majd a magyar várakozások öt pontba sűrített, szlogen-szerű sorra vételével, illetve a Straub számára készített rövid köszöntések egy részének verbatim szövegével. MNLOL 4-13 002245/21. 101 Tárgyalási vázlat Nyers Rezsőnek és Grósz Károlynak, 1989. június 10-ről. MNLOL 002245/22. 44
