Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„Amerika mellettetek áll”
1 Nyugati szélben Miközben az 1980-as évek folyamán az amerikai-magyar kapcsolatokban Kádár mellett - legfelsőbb szinten - leginkább Lázár György, a Minisztertanács (MT) elnöke (kormányfő) jelent meg, addig az 1989-es nyári programban az Elnöki Tanács (ET) elnöke, a biokémikus akadémikus Straub F. Brúnó, illetve Nyers Rezső, az MSZMP frissen megválasztott elnöke94 - előbbi inkább tisztje, utóbbi inkább személye folytán - kapott formalitásában jelentős szerepet: a Kossuth téren, az Országgyűlés épülete előtt95 Straub F. Brúnó köszöntötte96 az Amerikai Egyesült Államok elnökét (majd két nappal 94 Valójában, a kétoldalú kapcsolatok alakításában, több, a politikai és szakmai vezetés különböző szintjein és szerveiben helyet foglaló szereplő - így, például Kapolyi László (ipari miniszter, majd kormánybiztos), Bartha Ferenc (az MNB elnöke), de akár Miklós Imre (az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője) - is nagyobb befolyással bírt, mint a pártvezetés legfelsőbb köreihez tartozó politikusok, így akár az ET elnöke (Losonczi Pál, Németh Károly), akár az MSZMP elnöke. 95 Történelmünk és építészetünk e nevezetes épülete természetesen nem választható el annak funkciójától. Az országgyűlés nem egyszerűen a hatalmi ágak megosztásának megfelelően a törvényhozás színhelye, de egyben a képviseleti demokrácia szabályain keresztül a nemzet egészének politikai kivetülése, megjelenítője. Az 1948-tól igen csekély valós hatalommal rendelkező, ám épp 1989-cel újra valós hatalmi ággá szervesülő magyar törvényhozás, pontosabban annak épülete, s az előtte álló, nagy tömegek befogadására alkalmas tér mint helyszín kiválasztása sajátos szimbolizmussal bírhatott George Bush fogadásakor. Demeter Sándor, az országgyűlés akkori külügyi főosztályvezetője Horváth Ernőnek a Bush-látogatás előkészítése kapcsán írt, 1989. május 17-i (válasz)levelében gyakorlatilag elismerte, hogy a magyar országgyűlés, pontosabban annak politikai súlya a State Department és az amerikai kongresszus megítélésében is csekély volt, s így az országgyűlés addigi külpolitikai, bilaterális interakciója is ennek megfelelően csekély és hangsúlytalan volt. Demeter ugyanakkor azt is jelezte, hogy az országgyűlés szerepének megváltozásával annak politikai befolyása is nőtt, illetve nőni fog, éppen ezért a törvényhozás Washington-irányú kapcsolatait újra kell értékelni, és be kell indítani a két ország törvényhozásának direktebb és érdemibb interakcióját. MNLOL4-13 002245/5. 96 Straub F. Brúnó köszöntő beszédének tervezete érdekes csavart tartalmazott. Miközben utalt Bush 1983-as budapesti látogatására, s az azóta bekövetkezet változásokra („Az elmúlt hat év alatt a világ nagy utat tett meg.”) alapvetően a XIX. századi magyar analógiákra épített. Az ET elnökének beszédében az 1989. év reformkorként jelent meg, melyet azután a pluralizmus szimbólumaként majd a kiegyezés követ: „Most a »kiegyezés« következik. [...] hogy Magyarország a harmadik évezredben ne csupán földrajzi értelemben legyen európai ország, hanem a társadalmi szerveződés, a demokrácia, a szabadságjogok, a gazdasági és kulturális fejlettség terén is.” A csavar vagy csúsztatás abban állt, hogy mindebből épp az amerikaiak számára - Kossuth Lajos személye okán - legismertebb, saját történelmükkel leginkább rokon, a magyar kronológiában pedig a 42
