Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)

„Amerika mellettetek áll”

„Amerika mellettetek áll” kiterjesztése; a Jackson-Vanik-kiegészítés40 (a szövegben: „a Kereskedelmi Törvény vonatkozó szakaszát”) módosítása; a GATT 35. cikkelyének41 mó­dosítása (Magyarországgal kapcsolatban vonják vissza), és a lengyel MFN mintájára42 a magyar kedvezmény esetén is a GATT tagság, és ne a kétoldalú megállapodások jelentsék az MFN státusz biztosítékát; a magyar exportra a preferenciális vámok (Generalized System of Preferences - GSP) alkalma­zása; a magyar OPIC tagság jóváhagyása;43 a COCOM korlátozások magyar 40 Az 1974-es kereskedelmi törvény 4. cikkelye, az ún. Jackson-Vanik-kiegészítés (melyet két demokrata politikus, Henry M. „Scoop” Jackson, washingtoni szenátor és Charles Vanik, ohiói kongresszusi képviselő által jegyzett) kiegészítés a kereskedelmi kedvez­mények megadását nem-piacgazdaságú országok esetében a szabad kivándorláshoz mint alapvető emberi joghoz kötötte. Az eredetileg a Szovjetuniót, és annak kivándorlási politikáját célozó amendment végül a kommunista országokat általánosan szankcionáló eszközzé vált. 41 Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény 35. cikkelye kimondta, hogy a vám- kedvezmények a szerződéshez csatlakozott felek esetében is felfüggeszthetőek. 42 Lengyelország feltétel nélküli MFN státuszát Reagan elnök 1982. november 1-én von­ta vissza, és 1987. február 27-én rendszeres időnkénti felülvizsgálattal és megújítással visszaállította. 43 Érdekes betekintést ad az OPIC működésének Magyarországra való kiterjesztésének irányába tett külügyi erőfeszítésekbe, ha áttekintjük Toby Roth képviselő 1989. május végi, budapesti látogatását. Roth „barátja és nem hivatalos tanácsadója Francis Rath, magyar származású ügyvéd” társaságában „ténymegállapító” utat kezdeményezett, az OPIC kérdésének napirendre kerülése tudatában. A magyar részről 1989. május 13-án elfaxolt menetrend szerint Roth 27-én Frankfurt­ból érkezett Budapestre, ahol az Atrium Hyattben szállt meg - ezen a napon csak az amerikai követség embereivel tárgyalva. Május 28-án misén vett részt a Mátyás-temp­lomban, és találkozott egy katolikus püspökkel [? - K. J. EJ; május 29-én gyárláto­gatáson járt Bábolnán, illetve a győri Rábánál; délután/este pedig az ellenzéki pártok/ csoportok képviselőivel találkozott. Május 30-án Rothot fogadta Németh Miklós, Nyers Rezső, tárgyalt a parlament Pénzügyi Bizottságának elnökével, valamint Beck Tamás kereskedelmi miniszterrel. Érdemi megbeszélései végén, május 31-én találkozhatott a magyar gazdasági/pénzügyi élet vezetőivel, a Magyar Gazdasági Kamara és a Magyar- Amerikai Üzleti Tanács szervezésében. (A Roth-program előkészítéséből kiderül, hogy a magyar részről felvetett, Pozsgay Imrével való találkozást az amerikai képviselő nem tartotta fontosnak, mert „politikai kérdésekben nem túl otthonos”, ugyanakkor a parla­menti bizottság vezetőjével, és egy katolikus püspökkel ő akart találkozni.) A felsoroltak jól jelzik, hogy bár a kapcsolódó dokumentumokban ismételt magyar célkitűzés szerint Toby Roth fogadásának alapvető célja a képviselő semlegességének - és nem direkt támogatásának - elnyerése volt, mégis igen széles spektrumú prog­rammal igyekeztek a kedvében járni - az 1989. június 6-i visszajelzés szerint nem is 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom