Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)

„Amerika mellettetek áll”

Nyugati szélben irányú enyhítése, precedens jelleggel;44 az USA vízumgyakorlatának - mely, legalábbis magyar megközelítésben „sok tekintetben már anakronisztikus és a XX. század végén már megalázó” - könnyítése; a menedzsment képzés segítése45; az idegennyelvi tanítás anyagi és technikai bázisának támogatása; amerikai középnagyságú vállalatok bevonása vegyesvállalatokba, legfőkép­pen az informatikai infrastruktúra (telefon, távirda) fejlesztésébe; amerikai tőke bevonása a környezetvédelmi technika magyarországi fejlesztésébe46. eredménytelenül: „... elmondta, hogy magyarországi látogatását, a lefolytatott megbe­széléseket igen hasznosnak tartja. Szerinte nagy horderejű változások vannak napiren­den Magyarországon és egyetért velem [? - K. J. EJ, hogy [mindez - K. J. EJ nemcsak elismerést, hanem támogatást is érdemel. [...] Kérdésemre, hogy az ő személy szerinti támogatására számíthatunk-e, úgy reagált, hogy »jobban, mint eddig«”. MNLOL 4-13 0021520-4-13 002152/3. 44 Bár az 1989-es magyar érvelés szerint a COCOM-szigorításokra eredetileg a lengyel és afgán események miatt került sor, s azok „időközben rendeződtek”, a COCOM enyhíté­sére végül csak 1991 februárjában, tehát jóval az első szabad választások után került sor. A több lépésben zajló, 1990. tavaszi előkészítő tárgyalások eredményeként Magyaror­szág, Lengyelország és Csehszlovákia társult tagországként innentől különleges elbírá­lás alá esett (COCOM Special Procedure for Eastern Europe), http://www.disam.dsca. mil/pubs/Vol%2014_2/Hankin.pdf (Utolsó letöltés: 2015. 07. 20.) 45 A térségben ekkor egyedülálló Budapesti Menedzserképző Iskola működtetésére 1988 novemberében magyar-amerikai-olasz vegyesvállalat jött létre, melyben a Magyar Hi­tel Bank, a Gazdasági Kamara, a Szenzor Szervezési Vállalat, a Soros Alapítvány, a milánói kereskedelmi kamara, és a torinói San Paolo di Torino Bank voltak az alapítók, míg támogatói közt ott volt a Rockefeller Foundation is. Az intézmény 1989-től Buda­fokon a volt Törley-villában működött; hallgatói a kétszer hat hónapos stúdium egyik felét Magyarországon, a másik felét Angliában folytatták, s ezért nem kevesebb, mint 600.000 forintot kellett fizetniük. Az intézmény végső megvalósulásában Soros György vált kulcsfigurává, nemcsak azért, mert már 1987-ben 50.000 dollárt invesztált (és to­vábbi 100.000 dollárt ígért) annak létrehozására, hanem mert a korabeli magyar feljegy­zések szerint sikeresen vetette latba személyes kapcsolatait is. Jól jelzi ezt, hogy Philip M. Kaiser, korábbi budapesti amerikai nagykövet ekkor már Soros egyik főtanácsadója volt, illetve hogy Stephen Rhinesmith, Reagan amerikai-orosz ügyekért felelős külön megbízottja lemondva kormányzati pozíciójáról, 1987 novemberében csatlakozott a me­nedzserképző beindításán munkálkodó csapathoz. http://kereso.nava.hu/document/show/id/339954 (Utolsó letöltés: 2015.07. 20.) MNLOL KÜM TŰK USA 4-7 003964 - 003964/4. és 4-70 00786 - 00786/3. 46 Dr. Záhonyi János, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVM) Nem­zetközi Főosztálya helyettes vezetőjének és William K. Reilly, az Enviromental Protecti­on Agency (EPA) új vezetőjének, 1989. tavaszi találkozója után merült fel, hogy lévén „az új amerikai adminisztráció egyik fontos prioritása a környezetvédelem”, a Bush-látogatás 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom