Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„És egyszer úgyis meg kell csinálni”
Nyugati szélben Magyarországon egyértelműen a körülmények várható, alapvető megváltozása („addig ez a dolog [a kádári magyar modell - K. J. E.] elég jól működött, de valami történt, a világban, valami történt itthon”350) motiválta a hatalom tárgyalásait („alku van, és alkuban annyit kell adni, amennyit muszáj”351), s azt nem valamely - nyilvánosan és ismételten tömegektől támogatott - ellenzéki összefogás kényszerítette ki. Orbán Viktor szerint: „Nem a rendszerváltás bekövetkeztének stílusa, módszere határozta meg, hogy mi következik utána. Tehát nem azért lett sikertelen, vagy a lengyelekével ösz- szevetve kevésbé sikeres a mi negyed évszázadunk, mert nem volt radikális a rendszerváltás pillanata, hanem mert utána, amikor és akiknek az lett volna a dolguk, hogy jó döntéseket hozzanak, és jól szervezzék meg az országot, erre nem voltak képesek.”352 Valójában azonban a rendszerváltáshoz vezető út, annak minden valós körülményeivel egyetemben, nagyban determinálta a rendszerváltást. A politikai kompromisszumok és alkuk, a hatalmon lévő politikai elit részben gazdasági elitté való - Riba András terminusával - „át- lényegülése”353, a spontán privatizáció, s nem kevéssé a kaméleonok rugalmasságával létező és ható titkosszolgálatok már jóval 1990 tavasza és ősze előtt képesek voltak hosszabb távra befolyásolni a magyar rendszerváltás stílusát. Sietve tenném hozzá, nem gondolom, vagy sugalmazom, hogy képesek lehettek annak fősodrát és össztársadalmi megvalósulását kontrollálni és irányítani, de bizonyos, hogy befolyásuk, ha változó erővel és sikerrel is, megjelent az események alakulásában - legszimbolikusabban talán az 1990-ben végül a szavazatok alig 6,35%-ával parlamentbe kerülő, 1994-ben viszont kormányt alakító MSZP megtartásában és felemelkedésében. A magyar rendszerváltás tanulságaihoz sorolva megkerülhetetlen arra is rámutatnom, hogy a rendszerváltás folyamatában aktív, az első szabad össztársadalmivá váló krízist elképzelni, mely azután az új, demokratikus berendezkedés megkérdőjelezéséhez, s a plurális demokrácia erőinek talajvesztéséhez vezet: akár egy eszkalálódó válság során egy lépésben, vagy ismétlődő válsághelyzeteken keresztül graduálisan politikai visszarendeződést eredményezve. 350 A már idézett 2009-es Fejti-interjúból. http://nava.hu/id/824640/ (Utolsó letöltés: 2015. 07. 23.) 351 Uo. 352 Orbán Viktor a Szabadság tér ’89 c. műsor 2014. június 22-i adásában. http://www. mediaklikk.hu/mediatar/ (Utolsó letöltés: 2015.07. 23.) 353 Emblematikus példája ennek Fejti György (és kapcsolatrendszere) a párt vöröséből az üzleti világ szürkéjébe való beolvadása. 146
