Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„Amerika mellettetek áll”
„Amerika mellettetek áll” liner adminisztrációja, melynek - legfőképp az új, reagani Pax Americanának7 - a Bush-kormányzat egyértelmű szellemi és politikai örököse volt,8 az 1980- as években Lengyelországban a Szolidaritással épített ki mind szorosabb kapcsolatokat, nyíltan fellépve (s egyben konspiráltan támogatva) a Lech Walesa nevével fémjelezett „Szolidaritás” Független Önigazgató Szakszervezet mellett, egyszersmind szankcionálva a Jaruzelski-rezsimet; Kádár János Magyarországára ugyanekkor a hivatalos, államközi - bilaterális és multilaterális - kapcsolatokon keresztül gyakorolva befolyást. A Reagan-éra végére abszolút kiemelten kezelt Budapest,9 s az amerikai részről mindig is nagy jelentőséggel bíró VarMás volt ez, mint Lengyelország esetében, ahol szinte az egész hidegháború alatt a legmagasabb szintű találkozókra került sor.” Majd 1986-ból nézve: „Nos, Magyarország a Varsói Szerződésen belül akkoriban Nyugat irányába leginkább kinyúló ország volt, tolerálva a gazdasági kísérletezést, megengedve, hogy kis, magántulajdonú vállalkozások működjenek. Érezni és szagolni lehetett a változásokat a levegőben... azt hiszem ők voltak a legliberálisabbak [a külföldre - K. J. E.] utazás tekintetében is. Persze Lengyelországnak is voltak hasonló, különleges tulajdonságai, de azt hiszem akkoriban Magyarország volt a régió legnyugatibb orientációjú országa.” 7 Egy, Ronald Reagan önéletírásában feljegyzett epizód szerint az elnök utolsó hivatalban töltött napján, 1989. január 20-án, tehát George Bush beiktatásának reggelén, Collin Powell, Reagan utolsó nemzetbiztonsági tanácsadója (National Security Advisor - NSA) - később Bush a Sivatagi Vihart levezénylő vezérkari főnöke, 2001 és 2005 között az ifjabb Bush külügyminisztere - meglehetős tömörséggel foglalta össze a Reagan teremtette Pax Americanii: „A világ ma csendes, elnök úr.” Reagan, Ronald, An American Life, Pocket Books, New York, 1992.722. 8 James Baker korábbi (1985-1988) pénzügyminiszter 1989. január 17-i külügyminisz- ter-jelölti, szenátusi meghallgatásán ezt így fogalmazta meg: „Amikor George Bush először kampányolt elnökjelöltségért [1980-ban - K. J. E.] az amerikai intézményeket és értékrendet megkérdőjelezték. Az elmúlt nyolc évben újra megerősítettük ezeket. Ennek eredményeképpen nemzetünk sokkal jobban megerősödött, mind itthon, mind külföldön. Éppen ezért köszönettel tartozunk Shultz külügyminiszternek, s mindenek felett Reagan elnöknek. A Reagan-éra öröksége egy sokkal élettelibb Amerika. [...] Köszönhetően a peace through strength politikájának [Reagan legendás „erővel a békéhez” politikája - K. J. E.], melyet az elmúlt nyolc évben követtünk, Moszkvával való kapcsolataink kevésbé feszültté váltak. [...] Senki nem vonhatja kétségbe, hogy valódi változások történnek. Sokuk még néhány éve is elképzelhetetlen volt.” (Az MNLOL iratanyagban egy rövid magyar rezümé, illetve a teljes eredeti amerikai szöveg árirata megtalálható.) MNLOL 4-10 0062. 9 A magyar vezetéssel Budapesten tárgyaló John C. Whitehead, George Shultz külügyminiszter kelet-európai politika irányításával megbízott helyettese 1986 novemberében konkrétan úgy fogalmazott, hogy „az USA-hoz Magyarország »áll legközelebb« a szocialista országok közül”. Whitehead értékelését (aki ezt távozásáig, 1989-ig fenntartotta 11
