Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„Amerika mellettetek áll”
Nyugati szélben átmenetre, így a magyar rendszerváltoztatásra gyakorolt hatásában. A George Bush budapesti útját előkészítő, szervező, majd értékelő magyar külügyi anyagok,4 melyek teljességükben az alábbiakban találnak először utat a szélesebb szakmai olvasóközönséghez, egy rendkívül átmeneti, sok bizonytalansággal és feszültséggel terhes világpolitikai momentumba engednek betekintést, megmutatva azon, az akkori jelenből előrevetített, ma már múltként percepcionált jövő lehetőségeit és választásait, mellyel az 1989-es uralkodó kommunista, valamint a formálódó ellenzéki elit szembesült. George Bush magyarországi útja az elnök 1989. július 9—11-i lengyelországi látogatása, illetve 1989. július 14—16-i párizsi, a G7 tárgyalásai (a világ legfejlettebb országainak 15. csúcsértekezlete) közé esett, s diplomáciailag de iure az 1988. júniusi amerikai Grósz-út (a Ronald Reagan-Grósz Károly találkozó a magyar-amerikai kapcsolatok legfelsőbb szintre emelését jelentette) viszonzásaként, folyományaként tekinthető.5 Bush kelet-európai útja a korábbi amerikai premierek látogatásával szemben immár nem regionális jelentőséggel, hanem globális üzenettel bírt, aktivizálva (és kiterjesztve) az USA térségbeli befolyását. Lengyelország és Magyarország meglátogatása távolról sem volt ad hoc, a kelet-európai eseményekre adott instant washingtoni válasz: Bush a keleti blokk azon két országát látogatta meg, melyekkel az Egyesült Államoknak hosszú ideje volt proaktív viszonya, ha eltérő hangsúlyokkal is.6 Ronald Reagan két hard 4 Munkám gerincét a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának korábban szolgálati titkot képező, illetve titkosított (majd titkosítás alól feloldott) 1989-es külügyi dokumentumai adják (KÜM TŰK USA XIX-J-1-k és XIX-J-1-j). A forrásoknál az MNLOL megjelölés minden esetben erre utal; a kivételeket jelzem. 5 Dr. Házi Vencel, washingtoni nagykövet 1989. május 15-i, Horn Gyula külügyminiszter számára készített 17 oldalas, a magyar-amerikai kapcsolatokat részletező összefoglalójában az szerepel, hogy Grósz 1988. nyári amerikai látogatása „tartalmilag és formailag is kínálkozó lehetőséget teremtett a megfelelő viszonzásra”. MNLOL 4-13 002245/10. Kovács László személyes visszaemlékezése szerint Grósz útján valójában mind az akkori demokrata elnökjelöltet, Michael Dukakist, mind az akkor még csak republikánus elnökjelölt Busht meghívták Magyarországra, választási győzelmük esetén. 6 Donald B. Kursch - akiről a későbbiekben részletesen is szót ejtünk - visszaemlékezése szerint a két ország amerikai megítélése nagyban eltért az 1970-es és az 1980-as években. Kursch két budapesti kiküldetésének kezdő dátumát tekintve, először 1971-ből nézve: „Nos, ott voltak ’56 következményei, s ezek még mindig erősek voltak. A legdrámaibb, hogy Mindszenty bíboros még mindig a követségen élt. 15 évig élt ott, s ennek eredményeképpen a kétoldalú kapcsolataink jóval korlátozottabbak voltak, mint egyébként lettek volna... Egyetlen kabinet szintű tisztviselő sem látogatott Magyarországra. 10
