Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„És egyszer úgyis meg kell csinálni”
Nyugati szélben kérdését, nemcsak a szovjetekkel, de saját szövetségeseivel, az angolokkal és franciákkal szemben is. Miközben Mitterand elnök a realitásokat számba véve végül képes volt belátni279 az egyesülés történelmi (politikai, gazdasági, etnikai) szükségszerűségét, illetve elkerülhetetlenségét, erre magától sem Gorbacsov, sem Thatcher nem volt hajlandó. Két példát említve itt: 1989. október 6-án az Iron Lady személyesen igyekezett meggyőzni a szovjet főtitkárt arról, hogy nemcsak Nagy-Britannia, de - a NATO kommünikéje ellenére280 - Nyugat is a német újraegyesítés ellen van;281 Mihail Gorbacsov 279 „Az elnök azt mondta, arra a konklúzióra jutott, hogy ostobaság lenne nemet mondani az újraegyesítésre. A valóságban nem létezik erő, mely meg tudná azt akadályozni. Egyikünk sem fog hadat üzenni Németországnak. Ahogy a kijelentései alapján Gorbacsov sem.” Charles David Powell, Thatcher politikai tanácsadója 1990. január 20-i levele Stephen Wall- nak, Douglas Hurd külügyminiszter magántitkárának Thatcher és Mitterrand megbeszéléseiről. http://www.margaretthatcher.org/document/113883 (Utolsó letöltés: 2015.07.23.) 280 Thatcher legvalószínűbben a NATO-államok vezetőinek 1989. május 29-30-i, brüsz- szeli találkozóján elfogadott deklarációra célzott. Ebben már szerepelt, hogy: „A Fal, mely megosztja a várost, Európa megosztásának elfogadhatatlan szimbóluma. A békét keressük Európában, melyben a német emberek szabad önrendelkezéssel újraegyesülnek.” Az Észak-atlanti Tanács egy későbbi, 1989. december 14-15-i, szintén brüsszeli ülésének kommünikéje már tovább ment ennél: „Az európai békeállapot megerősítését [vagy annak lehetőségét - K. J. E.] keressük, melyben a német emberek szabad önrendelkezéssel visszanyerik egységüket. Ennek a folyamatnak békésen és demokratikusan kell lezajlani...” A NATO Nukleáris Tervezőcsoportjának 1990. május 9-10-i, a kanadai Albertában megtartott ülésén a védelmi miniszterek végül már a születendő Németország NATO-tagságáról is beszéltek: „Megbeszélésünkre a Közép- és Kelet-Európa országaiban zajló drámai és alapvető politikai változásokkal a háttérben kerül sor, a védelmi miniszterek legutóbbi, 1989. novemberi találkozója után. Melegen üdvözöljük a folyamatban lévő reformokat és az erőfeszítéseket, melyek a demokratikus értékek és intézmények megteremtését célozzák. Teljes mértékben helyeseljük a német egyesítés folyamatát, és megállapítjuk, hogy az Egyesült Németország a biztonság sarokköveként fog szolgálni Európa megosztásának lezárásában.” http://www.nato.int/docu/comm/49-95/c890530a.htm (Utolsó letöltés: 2015.07. 23.) http://www.nato.int/docu/comm/49-95/c891215a.htm (Utolsó letöltés: 2015.07. 23.) http://www.nato.int/docu/comm/49-95/c900510a.htm (Utolsó letöltés: 2015. 07. 23.) 281 „Thatcher amikor azt kérte, hogy folytassák a beszélgetést M. S.-sel [Gorbacsovval - K. J. E.] jegyzőkönyvön kívül, kifejezte határozott ellenvetését Németország újraegyesítésével kapcsolatban. De azt mondta, ez nem olyasmi, amit otthon vagy a NATO-ban nyíltan kimondhatna. Röviden, azt akarják, mi akadályozzuk meg.” Anatolij Csemajevnek, Gorbacsov külpolitikai tanácsadójának feljegyzése Margaret Thatcher és Mihail Gorbacsov tárgyalásairól. http://www2.gwu.edu/~nsarchiv/NSAEBB/NSAEBB422/ (Utolsó letöltés: 2015.07. 23.) 106
