Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
2. Diktatúra és nemzet
Nagymihály Zoltán: Az emigráció ,jeles” emlékei Nagymihály Zoltán AZ EMIGRÁCIÓ „JELES” EMLÉKEI AZ 1956-OS FORRADALOM ALAPKÉRDÉSEINEK ÉRTÉKELÉSE A LÁTÓHATÁR ÉS AZ ÚJ LÁTÓHATÁR ÜNNEPI SZÁMAINAK TÜKRÉBEN Október 23-a a Kádár-rendszer igazi Jeltelen ünnepe”. Az a nap mai nemzeti ünnepeink sorában, amelyet a hatalom nem is próbálhatott a „Forradalmi Ifjúsági Napok” darabjává (március 15-e), esetleg „alkotmányünneppé” (augusztus 20-a) stilizálni.1 Október 23-a ugyanis mindvégig a „pu- huló” rendszer Achilles-sarka maradt: figyelmeztető felkiáltójel, amely a vérben és árulásban fogant (il)legitimitásukra emlékeztette a hatalmasokat, így nem csoda, hogy nemhogy a forradalom évfordulójára való emlékezést, de még a jeltelen sírokba kegyetlen módon „eltemetett” hozzátartozók méltó módon gyászolását is megtiltották. Az 1956-ra való megemlékezést még 1988-ban is megpróbálták a temetőkertre korlátozni, a következő év azonban már a múlt, a kommunista hatalom számára baljós október lázas újraértékelését és átfestését követelte meg.1 2 Az előző több mint három évtizedben ugyanakkor az 1956-ról való hallgatás a társadalommal kötött kádári alku legfontosabb feltétele volt. A forradalom emlékezetét így, a titkos, családi átörökítésen túl, szinte csupán az emigráció őrizhette meg. Az az emigráció, amely pontosan 1956 októbere után gyarapodott a kétszázezres menekültáradat aktív részével, azokkal, akik részben megújították azt, részben beilleszkedtek az addigi csoportosulások közé.3 A magyar emigráció majdnem egységen reménykeltő1 Lásd Kukorelli István: Bevezető. 2 Ennek lezajlásáról lásd Szekér Nóra - Riba András László: A Nagy Imre-kód. Nagy Imre újratemetésének politikai dimenziói. Lakitelek, 2014, Antológia Kiadó 3 Természetesen az emigrációban sem kerülhetett sor a teljes tényfeltárásra. Nyilvánvalóan nem juthattak hozzá alapvető forrásokhoz és dokumentumokhoz, sőt az évtizedek 95