Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
2. Diktatúra és nemzet
Jeles napok, jeltelen ünnepek nek és nagyszerűnek ítélte az otthoni eseményeket - helyenként persze máshogy értelmezve a történteket, természetesen egytől egyig önigazolást látva bennük. E tanulmány már csak terjedelmi korlátok miatt sem kíván átfogó képet nyújtani az egész emigráció ’56-os képéről, csupán a fiatal népiek által hat évvel korábban alapított és egészen a rendszerváltásig fennálló Látóhatár - illetve 1958-tól Új Látóhatár - évfordulós különszámait vizsgálja.4 Célom az alábbiakban annak bemutatása, hogy a különböző szerzők hogyan értékelték 1956-ot, az események mely részleteit mutatták be, melyekre tértek vissza, valamint hogy a lap által megrajzolt kép mennyiben alakult át az utána következő évek és az otthoni változások tükrében. A forradalom okai E címmel írt gyorselemzést az 1956-os, nyolcvannégy oldalas emlékszámban az újonnan emigrált Kiss Sándor.5 A szerző szerint a szocializmus megvalósítását célul kitűző kommunista diktatúra végül „államkapitalista gazdasági rendszert” hozott létre, amelyben a „felső vezetők életmódja még során az 1956-ban még „vérfrissítést” jelentő új emigránsok is kevésbé tudtak lépést tartani az otthoni változásokkal. Borbándi Gyula keserűen állapította meg 1981-es elemzésében, hogy a fent említett okoknak (is) köszönhetően „A huszonötödik év történelmi irodalmi termésének áttekintése ahhoz a felismeréshez vezet, hogy az 1956-os forradalomról és szabadságharcról alig tudunk többet, mint amit öt, tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt tudtunk. [...] A források, úgy látszik, elapadtak, és új forrásokra a közeljövőben aligha számíthatunk.” Borbándi Gyula: A múlttá lett forradalom. Új könyvek 1956-ról. Új Látóhatár, 1981/3—4, 466. A teljességre egyéb okból, az otthoniak iránti kíméletből sem törekedhettek az emigráns szerzők, ahogy Király Béla, a nemzetőrség 56-os főparancsnoka állapította meg: „E második szakaszról [azaz: a forradalom eredményeit konszolidáló, tűzszünetet követő szakaszról - N. Z.] még ma sem mondható el minden. Otthonlévők még mindig kárt szenvedhetnének.” Király Béla: A honvédelem problémái a forradalomban. Látóhatár, 1966/5,421. 4 A hivatkozott lapszámok: Látóhatár, 1956/6, 1957/5; Új Látóhatár, 1961/5, 1966/5, 1976/4-5, 1981/3—4, 1986/3. (Az alábbiakban idézendő írások döntő többsége a fenti lapokban jelent meg, ez esetben a következőkben a szerző és a cím után csak az évszámot adom meg.) 5 Kiss Sándor: A forradalom okai. 1956, 277-279. Kiss Sándor (1918-1982): közíró, politikus. 1944-ben részt vett az ellenállásban (ezért a nyilasok, majd a Gestapo foglya volt), 1945-től a Magyar Parasztszövetség országos szervezőjeként, illetve az Ideiglenes 96
