Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
2. Diktatúra és nemzet
Albert Zoltán Máté: Március tizenötödike átértékelődése... Albert Zoltán Máté MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKE ÁTÉRTÉKELŐDÉSE 1945 UTÁN ÉS AZ 1848/49-ES ZÁSZLÓK HAZATÉRÉSÉNEK KÉRDÉSE Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc vitathatatlanul a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb eseménye, a magyarság egyik legfontosabb identitásképző eleme. Vajon mit jelent március 15-e egy magát forradalminak nevező politikai formáció számára? Hogyan emlékezik meg róla, amikor nincs a hatalomban, hogyan, amikor konszolidálnia kell magát, és hogyan, amikor már a hatalom kizárólagos birtokosaként létezik? A magyar kommunisták szívesen hangoztatták, hogy ők Petőfi, Kossuth és Táncsics örökösei. Akkor vajon miért lehet az, hogy az 1949 és 1989 közötti időszakban bizonyos esetekben letartóztatásokkal járt, ha valaki ünnepelni merészelt az évfordulón? Még az is felmerült, hogy betiltják mint nemzeti ünnepet. Elég, ha csak Simon János 1991-es interjújára gondolunk Aczél Györggyel; ahol Aczél ezt mondja: „1985 februárjában hozott be Be- recz ellenjegyzésével Lakatos egy anyagot, abban az az őrület volt, hogy március 15-ét, mint nemzeti ünnepet el kell törölni. És akkor - ritka eset - háromszor fölszólaltam, amire Kádár dühödten azt mondta: „szavazzunk”. Kiderült, hogy a PB többsége ezt leszavazta, maradt nemzeti ünnep.”1 Arról van szó talán, hogy amíg konszolidálni kell magamat, addig előnyös 1848 örökösének neveznem magam, de miután már megragadtam a hatalmat, és tulajdonképpen az elnyomó Habsburg Birodalom örökösévé váltam, már kényelmetlennek érzem a forradalom és szabadságharc emlékét? Különösen kényelmetlennek érezhetem a március 15-éket 1956 után, illetve a „MŰK”1 2 feliratok megjelenését követően. 1 Puccs vagy összeomlás? 8 interjú a Kádár-korszakról volt MSZMP PB-tagokkal. Szerk.: Simon János. Lakitelek, 2014, Antológia Kiadó, 15. (Simon János interjúja Aczél Györggyel 1991. március 22-én készült.) 2 „Márciusban újra kezdjük!” 65
