Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
1. Diktatúra és hit
Bank Barbara: Karácsony(ok) ünneplése... hat testvéremtől távol töltöttem. Ekkor még semmit sem tudtunk szeretteinkről, és ők sem tudtak rólunk. A második, az 1946-os már jobban sikerült. Előre felkészültünk az ünneplésre. Mint brigádom tolmácsa és szakácsa már az előző héten megkezdtem az »ünnepi vacsora« nyersanyagának tartalékolását, a dohánylevelek gyűjtését. Szereztem egy tujabokrot is karácsonyfa helyett, mert ott nem volt honos a fenyőfa. A munkából este hazaérkezett brigád tagjai megmosakodva, ruházatukat rendbe hozva nagy várakozással ültek a közös asztalhoz. Várták az ételosztást. Az asztal közepére kitettem egy nagy fazekat, köleskása volt benne konzervhússal, a teteje aránylóit a paprikás margarintól. Jó étvágyat kívántam mindenkinek, és a merőkanalat a fazékra tettem. Biztattam bajtársaimat, tessék, lehet kezdeni, mindenki vegyen annyit, amennyi jólesik. Senki sem evett többet a szokásosnál, nem kereste a jobb falatot. Többen is könnyes szemmel kanalazták az ünnepi vacsorát. Fánkféle sütemény is került az asztalra, a dohányosok elkezdték finomra vágni a dohányleveleket. A béke, a nyugalom és az öröm költözött be hozzánk abban a kietlen, gyűlölködő, szörnyű világban. A vacsora énekkel zárult. Felhangzottak az ismert karácsonyi énekek dallamai: Mennyből az angyal... Krisztus Urunknak áldott születésén... Pásztorok, pásztorok örvendeznek... A németek feleltek rá: Oh Tannenbaum, oh Tannenbaum... [...] A Csendes éj sorait két nyelven, de egy szívvel énekeltük.”3 Ugyanezt tapasztalták a nyugati hadifogságban is. Ebben az esetben az angol hadifogságban történtekről van információnk: „1945 decemberében Borghorstban voltunk, szereztünk egy kis karácsonyfát, és beállítottuk a szobánkba. Loptunk egy kályhát a vasútállomásról, mert akkor már nagyon hideg volt.” Petrusz Tibor főzte a karácsonyi gulyáslevest. „Sőt még süteményt is készítettem. A kekszet megkentem vajjal és mézzel, és valami aromát is belekevertem, ez volt a sütemény. Nekem volt Bibliám, és én olvastam ilyenkor mindig belőle.”4 3 Cseh József: Karácsonyi ünnepi vacsora. Hadifogoly Híradó, 1992/2. In: Papp, 1999. 4 Interjú Petrusz Tiborral. Készítette Bank Barbara, 2012. május. 41
