Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
2. Diktatúra és nemzet
törvénytelenségek. Ugyanakkor az 1956-ból fakadó sérelmek elemzésében a felkelők által elkövetett törvénysértéseket párhuzamba hozza a hatalom eljárásával, és e két sérelem között gyakorlatilag egyenlőségjelet tesz. Fontos eleme ez az érvelésének, hiszen ez jelenti a nemzeti megbékélés retorikai alapelvét. Mind a két oldalnak megvan tehát a maga fájdalma, senki nem róhat fel a másiknak bűntelenül semmit. Ehhez az alapvetéshez az egyoldalú népfelkelés minősítés nem lett volna megfelelő. Ugyanakkor - véli Grósz - ezeknek a sebeknek a felszakítása nem szolgálja a nemzeti megegyezést és a nemzeti egységet. Ezért azt javasolja, hogy a párt - példamutatóan és kezdeményezőként - álljon ki amellett, hogy lépjünk túl ezeken a sérelmeken, ezeken a fájdalmakon. A társadalmi megbékélés gondolatának jegyében a párt szemet huny az ellenforradalmárok lincselései s egyéb törvénytelenségei felett, a társadalomtól pedig azt kéri, hogy ő is lépjen ki sérelmeinek bűvköréből. A párt tehát a megbékéltető szerepében kíván fellépni, identitását a kérdésben ettől kezdve ez határozza meg.27 Ez egyben azt is jelenti, hogy a párt nem bocsánatot kér felelősségének beismerése mellett, hanem ő az, aki elsőként elengedi a sérelmeit, továbblép felettük, és ezt a gesztust kéri a társadalomtól is. Ezzel lényegében ő az a nélkülözhetetlen erő, amely megteremti a sérelmek kölcsönös elengedésének lehetőségét, esélyt teremtve a társadalmi egységre és együttműködésre, ami a politikai és gazdasági válságból való kilábaláshoz elengedhetetlen. Ehhez a kommunikációs bravúrhoz azonban szükség volt arra, hogy az események mögött megbúvó ellenforradalmi elemek jelenléte, a forradalmárok köztörvényes bűnei, a párt halottai és áldozatai, ha nem is fő szólamként, de a sorok között hangsúlyozott legyen. Ennek egyik jellegzetes példája - a megbékélés autenticitásának jeleként28 - Mező Imréné nyílt levele, melyben ő, az ellenforradalmi lincselések legismertebb áldozatának özvegye, a nemzeti megbékélés elfogadását kéri: Szekér Nóra: Az 1956-os forradalom újraértékelése... 27 Ennek az önértelmeződésnek egyik szemléletes kifejeződése Eötvös Pál KB-ülésen elmondott beszéde arra vonatkozóan, hogy a párt jelen legyen-e a Nagy Imre újratemetésén vagy sem. „A tiszteletadásáról, tehát a Nagy Imre újratemetéséről nem hiányozhatunk. Elkerülhetetlen, hogy ott legyünk. Ugyanis ha az egész a nemzeti megbékélés jegyében folyik le, akkor a megbékéltetőnek ott kell lennie, mert különben az egésznek nincs értelme.” MSZMP KB 1989. évi jegyzőkönyvei, 1043. 28 György Péter kifejezése Mező Imréné levele kapcsán. György Péter: Néma hagyomány. Budapest, 2000, Magvető Kiadó, 242. 129
