Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
2. Diktatúra és nemzet
Jeles napok, jeltelen ünnepek az ellenforradalmat nem politikai eltévelyedésnek minősíti, hanem mögötte a nemzet ellen tervszerűen szerveződő, összehangolt tevékenységet láttat. A nemzetközi imperializmus erői összefogtak a „Horthy-fasiszta klikkel” és a deklasszált magyar kapitalista-földesúri elemekkel. Ennek az összefogásnak az élére állt az az áruló pártellenzék, amelyik az eseményeket átmeneti sikerre tudta vinni. Ennek az összeesküvési teóriának (összeesküvés-elméletnek) a kádári hatalom kiépítése szempontjából meghatározó jelentősége volt. Az ’56-os forradalom számonkérése ennek a határozatnak a jegyében történt. Az itt megfogalmazottak - a nemzetellenes tevékenység, a hazaárulás vádja, a kommunista mozgalom elárulása - az eseményekben részt vett politikai vezetőkkel és forradalmárokkal szembeni megtorlásának egészen más lehetőségét teremtették meg, mintha csupán a politikai eltévelyedést tudták volna felhozni ellenük. Amellett azonban, hogy ez a megtorlás mértékét és szigorát erősen meghatározta, a Kádár-rendszer legitimitását is egészen más alapokra helyezte. Kádár János és rendszere a nemzet védelmezőjeként és a szocialista haza megmentőjeként léphetett fel, ami egy megalapozottabb indoklást adott a hatalom gyakorlásához. Ugyanakkor - és ez is a történethez tartozik - ebben az összeesküvésben sem Kádár János, sem azok nem hittek, akik ezt az ideát kreálták. A sorok között ez a rendszer regnálása alatt is érzékelhető volt,8 de az ellen- forradalmi tézis 1989-es átértékelése kapcsán számtalanszor kifejezésre is jutott. Fock Jenő például egy 1989-es zárt pártülésen9 fogalmazta meg a következőket: „Nekem meggyőződésem, hogy politikai gyilkosság volt Nagy Imre kivégzése. Politikai gyilkosság volt. Valamennyi időre elítélhették volna őket ezért, azért, amazért, de nem úgy, hogy ’53-ban összeesküdtek ellenük. Mert ez énszerintem dokumentálhatatlan, nem igaz. Politikai gyilkosság volt minden szempontból. Olyan szempontból is, hogy példát mutatni, 8 A Politikai Bizottság 1958. szeptember 2-ai határozata értelmében az ’56-tal kapcsolatos dokumentumokat szigorú kutatási zárlat alá vonták. 1956 kutatásával kapcsolatban pedig alapelvként megfogalmazódott: „nem követhető a káros objektivizmus, az osztálypolitika érdekeit sértő minden áron való igazságra törekvés”. Részletesen lásd Ripp, 2002, 151. 9 MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatás-politikai Bizottságának 1989. április 28-ai ülése. 120
