Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
2. Diktatúra és nemzet
Szekér Nóra: Az 1956-os forradalom újraértékelése... Szekér Nóra AZ 1956-OS FORRADALOM ÚJRAÉRTÉKELÉSE A NEMZETI MEGBÉKÉLÉS JELSZAVÁVAL A Kádár-rendszer jeltelen ünnepeinek sorában az 1956-os forradalom egészen különleges helyet foglal el. Október 23-a tökéletes példa arra, hogy egy ünnep, még a maga jeltelenségében is, milyen meghatározó szerepet képes játszani. 1956 ellenforradalomként való értékelése legitimitási kérdés, amely a rendszer gyökeréig vezet el, annak számos problematikájával együtt.1 De a legitimitás kérdése mellett - és azzal összefüggésben az ’56- hoz való viszony a rendszer jellegét, a hatalomgyakorlás módozatait is előirányozta. Azáltal, hogy a hatalom az ellenforradalmi értékelést a társadalomra kényszerítette, az egyik legfeltűnőbb bizonyítékát adta annak, hogy - még ha finoman hangolt formában is - diktatórikus rendszerként működik. A Kádár-rendszernek tehát nemcsak abban nyilvánult meg diktatórikus „hajlama”, ahogy a forradalmat leverte, hanem abban is, ahogy a számára egzisztenciális téttel bíró ellenforradalmi hazugságot fenntartotta. Az egyik, talán legnyíltabb megfogalmazását annak, hogy ’56 értékelésében milyen mértékben rejlik benne a diktatúra csírája, Pozsgay Imre adta 1988. októberében Bíró Zoltánnal folytatott beszélgetésében: „Október 23-a és az ’56 körüli vita azért kényes pontja ennek az egész kibontakozásnak, átalakulásnak, mert itt három évtizeden át megoszlott a nemzet az események megítélésében. [...] Az, hogy kisebbség áll szemben e tekintetben a többséggel, ez is lehet. De itt a kisebbség hatalmi többség, és hatalmi túlsúlyt képvisel. Bizonyos mértékig ezt a realitást is figyelembe kell venni.”1 2 Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy 1956 ellenforradalomként való értelmezése nem a rendszer kommunista jellegéből adódik, az nem a kommunista rendszer, hanem a Kádár-rendszer legitimációs kényszere, annak 1 E kérdésről részletesen lásd Ripp Zoltán: Az MSZMP legitimációja a Kádár-korszak kezdetén. In: Mozgó Világ, 1997/11, 21-34. 2 Pozsgay Imre - Bíró Zoltán: Októberi kérdések. Eötvös Kiadó-Püski Kiadó, Budapest, 1988,20. 117
