Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
2. Diktatúra és nemzet
fejlődhettek és érvényesülhettek volna...” (Edmund O. Stillman).16 „A forradalom és a magyar nemzeti karakter közötti összefüggések külön hosszú fejezeteket igényelnének” (George Devereux).17 A forradalom kirobbanásának e tézisek szerint tehát legalábbis egyik oka volt a teljesen nemzetidegen kormányzási mentalitás, a magyar történelmi hagyományoktól való radikális eltérés, a gyarmatosító nagyhatalmat „Sztálin legjobb tanítványaként” kiszolgáló elit tevékenysége. Sziklay tanulmánya e mondattal zárul: „Az 1956. évi magyar forradalom kulcsa Sztálinnak abban a kijelentésében keresendő, hogy »a magyar helyzet nem politika kérdése, hanem vagonok kérdése...«”.18 Az (Új) Látóhatár e számai a forradalom előtti rendszer ezen aspektusának - „a vagonkérdés” - feltárásával sem maradnak adósok: Ignotus Pál börtönleírása,19 a recski Sztáray Zoltán feltáró összegzése20 vagy éppen Szász Béla és a Rajk- per története tulajdonképpen ugyanazt a rendet ábrázolják „működés közben”.21 Nagymihály Zoltán: Az emigráció , jeles” emlékei A forradalom napjairól Az (Új) Látóhatár szerzői számos kérdésben azonosan gondolkodtak. Ezek közül csak néhány megkérdőjelezhetetlen tétel: 1956 októberében-no- vemberében forradalom zajlott Magyarországon.22 A Nyugatra szakadt emig16 Sziklay, 1981,434. 17 Sziklay, 1981,435. 18 Sziklay, 1981,436. 19 Ignotus Pál: Részlet Börtönnaplómból. 1956, 307-315. 20 Sztáray Zoltán: A recski kényszermunkatábor. 1981, 361-389. 21 Gömöri György: Beszélgetés Szász Bélával. 1981, 407^124. Szász Béla - Hans Henning Paetzke: Eltiport forradalom, maradandó eszme. 1986, 295-301. 22 A „forradalom” indoklását - jobban mondva az „ellenforradalmi” vád elutasítását - legfrappánsabban a korábbi kommunista Szász Béla fogalmazta meg: „A kommunisták hatalomra kerülésének még távolról sincs semmi köze forradalomhoz. így tehát ellen- forradalom sem történhetett.” In: Szász-Paetzke, 1986, 299. Érdekes, hogy az 1945-ös „forradalomról” több évtizeddel korábban (1952 végén-1953 elején) a Hungáriában és a Látóhatárban folytatott egyik vitában Cs. Szabó László képviselte az ehhez hasonló álláspontot, míg Borbándi és Kovács Imre a „forradalom” mellett érvelt. A vita alapkérdése ez 99
