Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Mohácsi János: Határ Győző és az Új Látóhatár emigráns irodalmárai
Magyar Látóhatár Mohácsi János HATÁR GYŐZŐ ÉS AZ ÚJ LÁTÓHATÁR EMIGRÁNS IRODALMÁRAI „Azt hiszem, én vagyok az egyetlen magyar író, aki nem érzi magát emigránsnak. A magyarországi belső emigrációból kimenekültem, s így ma már kevésbé vagyok emigráns, mint lennék otthon. ” Határ Győző Az emigráció választása nehéz döntés eredménye. Azt jelenti, hogy valakinek el kell hagynia hazáját, hogy tartósan egy másikban éljen. Akkor választja ezt az ember, ha hazájában nincsenek meg az élet fenntartásának minimális feltételei sem, vagy épp életveszélyben érzi magát. 1849—50-től kezdve hat nagy emigrációs hullám söpört végig Magyar- országon.1 A negyvennyolcas szabadságharc leverése utáni politikai okokból történt emigrációs hullámot követte az Egyesült Államokba irányuló második, hosszabb, 1870-től 1914-ig tartó periódus. Ezt a szegénység és a kilátástalan munkanélküliség motiválta. Az 1918—1919-es forradalmak leverése után következett a harmadik emigrációs hullám. Az emigráció negyedik periódusa a második világháború után zajlott le, elsősorban 1944-1945- ben, majd 1947-ben. Az ötödik hullám 1956-ban következett be. A hatodik pedig az 1990-es rendszerváltáshoz kötődik, és tart a mai napig is. Emigránsnak lenni különleges létállapot. Egy Németországban élő emigránsokról szóló könyv1 2 így adja meg e létállapot jellemzőit: Az emigránsból hiányzik az, ami a befogadó ország polgáraiban megvan. Ez nemcsak a származási hely ismerete, de egyben az otthon helyének ismerete is. 1 http://mszpuipest.hu/hirek/velemenvek/586-magvar-emigracios-hullamok (letöltve: 2014. okt. 28.) 2 Alice BOTA, KHUÉ PHAM, ÖZLEM TOPÓ'U: Wir neuen Deutschen: Wer wir sind, was wir wollen. Reinbek, Rowohlt, 2012. Idézi a Die Zeit: (http://www.zeit.de/2012/36/- Deutsche-Migranten-Heimat-Identitaef) (letöltve: 2014. nov. 13.) 94
