Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai
Másrészt viszont Németh - aki ismerte a Mittel-Europa tervet „Großraum- schaft”-tá alakító Karl Haushofer geopolitikai koncepcióját87 - szóhasználata helyenként (pl.: „tájhaza”) kétségkívül magán viseli korának beszédmódját és látásmódja is mutat rokon vonásokat a német Volksgeschichtével. Ám Romsics Gergely szavaival: „a kelet-európai tej testvériség historista utópiája” ennek ellenére „autentikus hazai gondolatként értékelendő” és jelentősége éppen abban rejlik, hogy „megőrizte egy alternatív világkép elemeit a népi mozgalom diskurzusában, amely nem engedelmeskedett a völkisch szo- ciáldarvinizmus logikájának.”88 Miképp volt ez lehetséges? Alighanem Németh nyitottságának és olvasottságának köszönhetően. A közép-európai „tejtestvériség” honi főideológusa köztudomásúlag nagyra becsülte a környező népek szellemi teljesítményeit, például a jugoszláv eszmeiséget hirdető Ivó Andric, és a horvát liberális demokrata, Miroslav Krleza nézeteit.89 Ezeknek a szellemi hatásoknak azonban nem lehetett politikai hozadéka abban a közegben, ahol még egy egyszerű bilaterális agrárkereskedelmi együttműködésnek sem volt realitása. Hodza koncepcióját azonban nem csupán Németh vízióival lehet párhuzamba állítani, hiszen a közép-európai megbékélés axiomatikus követelése volt a népi tábornak, ráadásul a magyar népi mozgalom fő szellemi kiindulópontjának tekinthető Szabó Dezső, illetve a népiek első vonalához tartozó Féja Géza külpolitikai nézetei könyvformában is napvilágot láttak Péterfi Gábor tollából. A prófétai elhivatottságú Szabó először a románsággal tervezett összefogást (1926), majd a nagypolitikától és olvasmány- élményeitől nem egészen függetlenül Jugoszláviával kezdte volna a kisan- tant megbontását (1927) és mindenekelőtt a valós veszélynél jócskán túlexponált pánszláv és pángermán tendenciák kivédését. Ebbe a szövetségbe a fenti két államon kívül Csehszlovákia, Lengyelország és a balti államok vettek volna részt, hogy aztán egy évvel később a már gazdasági és katonai föderációként elképzelt együttműködés kibővüljön Bulgáriával, Albániával, Görögországgal, Törökországgal, az „Oroszország nyugati részén függetlenné vált kisebb országok”-kal (ugyanakkor elveszítse az ezúttal körön kívülre Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agráipopulizmusai 87 ŐZE Sándor: Nemzeti helyzetértékelés Németh László és Bibó István gondolkodásában /., Magyar Szemle, 2010/3-4., 64-86. 88 ROMSICS: i. m„ 367. 89 FRIED: i. m. 67