Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai
Magyar Látóhatár került Csehszlovákiát).90 A közismerten germanofób Szabó tehát egyfajta magyar „Kelet-Európa-tervet” körvonalazott a harmincas évekre (a baljósán németes „Közép-Európa-terv” helyett), mely Budapest-központú katonai, külügyi, gazdasági és kulturális „laza konföderációt” takart volna. 1938-as terve szerint pedig „már a (közelebbről nem körvonalazott) nyugat-ázsiai kis és középnemzetek is csatlakoznának a Balkán és Kelet-Európa országait tömörítő szövetséghez”, melynek vezetését az első bécsi döntés eufóriájában immáron az integer (Nagy-)Magyarország által képzelte el a reálpolitikától végképp elrugaszkodott író.91 Féja Géza a legitimista Pethő Sándor (poszt)monarchikus konföderációs ötlete ellenében fogalmazta meg először elképzeléseit 1932-ben, mely a „parasztság felszabadítása” után kinövő új elit által vezetett regionális népi összefogás lett volna. Vagyis a némethi „új nemesség” után a népi elitizmus egy újabb, nem éppen populista kívánalmát regisztrálhatjuk ehelyütt. Két évvel később már a Zöld Intemacionálé kapcsán értekezik Féja a reformok által megújult Magyarország által irányított közép-európai paraszt- tömegek testvériségéről, sőt a „dekadens nyugatot” a kelet-közép-európai agrárdemokráciákkal megreformálni igyekvő turanizmus is megérintette a szerzőt. Ezek a vad nézetek a Márciusi Front 1937-es zászlóbontására már a dunatáji konföderáció és az etnikai revízió egyfajta kombinációjává szelídültek, noha a megvalósuló - nem egészen etnikai - revíziót a honi értelmiség döntő többségével egyetemben örömmel fogadta az író. Féja sem vett tudomást ugyanis arról a szembeötlő tényről, hogy az európai „új rend” nem a kis népek önrendelkezései nyomán, hanem nagyhatalmi döntéseknek köszönhetően alakult ki.92 Volt ugyanakkor olyan népi is, aki a németellenes fajvédelem optikáján át úgy tekintett egészen Finnországig, hogy szeme mégis a megreformálandó „magyar ugaron” nyugodott. Kodolányi Jánosról van szó, aki épp a honi nagyszociográfiák születésének idején, 1936 és 1938 között járt Finnországban (öt ízben). Váradi Ildikó mégsem az időpontegyezés miatt vonja 90 Az 1928-as tervezetben Jugoszlávia helyett Szerbia szerepel. 91 PÉTERFI: m., 86-107. Idézetek: 93., 100., 101. Lásd továbbá: KOVÁCS Dávid: Szabó Dezső nemzetszemlélete. Attraktor, 2014. 92 Publicisztikájában szemellenzősen vissza-visszatért a kelet-közép-európai parasztnépek illuzórikus összefogásához, noha a külpolitikai változások nem erről szóltak. PÉTERFI: i. m., 178-204. Idézet: 179. 68
