Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai
Magyar Látóhatár meg a magyarságot, a környező népeket és végső soron Európát a nemzetiszocializmus és kommunizmus általi leigázástól. Láthatjuk: valós geopolitikai okokra és a jellegzetes népi gyarmatvízióra82 egyaránt építő, megoldás gyanánt a magyar belpolitikai megújulásból összeurópai reformot vizionáló, irrealisztikus83 terv homlokegyenest ellentmond a populizmus alapértelmezésének, mindenekelőtt a koncepció sajátos, a német újkonzervatív Tat-kör hatását is tükröző elitizmusa miatt.84 E valóságtól elrugaszkodott elméletet a politikai gyakorlat sivársága oltotta ki végleg. Németh 1935-ös romániai utazása - vagyis a Közép-Európa gondolat egyfajta tesztje - nyomán vetette papírra a Magyarok Romániában című munkáját, melyben a széles körben tapasztalt érdektelenség miatt leszámolt a fenti értelemben vett dunatáji reformmal.85 A második bécsi döntés előtt már a jó szomszédság kialakításának eszméje foglalkoztatta, amellett, hogy felismerte a revíziók árát is, mely egyáltalán nem volt a korban evidens, még urbánusként számon tartott értelmiségi berkeken belül sem.86 82 A magyar népi mozgalom gyarmatvíziójához: ROMSICS: i. m., 329. 83 A Szárszón egymásnak feszülő két népi teoretikus ebbéli megítélése - melyet én is osztok - gyakorlatilag azonos: „Némethben a gondolati építkezés vágya oly erősen jelentkezett, hogy ez sokszor felülírta a jelen valóságával való itt és most küzdelmet és Németh inkább a jövő megtervezésébe menekült.,, BÉKÉS: i. m., 53. Vő.: „Erdeinél a »legyen« szuggesztív hipotéziseinek szellemes kombinációi újra és újra »átugorják« a »van« empirikus korlátáit” - jegyzi meg Tímár Lajos a tanyás mezőváros honi modell- képességének kapcsán. TÍMÁR Lajos: Erdei Ferenc és Mendöl Tibor vitái az alföldi várostípusokról, a város és vidéke kapcsolatáról = A népi mozgalom és a magyar társadalom: Tudományos tanácskozás a szárszói találkozó 50. évfordulója alkalmából. Szerk. SIPOS Levente és TÓTH Pál Péter, Bp., Napvilág, 1997, 94. 84 Ehhez a weimari Németországban alakult műhelyhez a tömegellenességen túl olyan, később Némethnél kulcsideákká váló fogalmak kötődnek, mint a „Dritte Front”, a „Quäli- tatsozialismus”, vagy a „Gertenland”-koncepció. Lásd: BÉKÉS: i. m., 67. Idézett részek: 149., 157., 159. 85 Németh-et Keresztury Dezső, Boldizsár Iván és Szabó Zoltán is elkísérte. „Kiírt” tapasztalataik komoly sajtópolémiát eredményeztek. Lásd: NAGY Pál: A romániai útirajz vitája. Korunk, 2001/5, 99-103. 86 Lásd például Márai lelkesült írásait az első bécsi döntésről: MÁRAI Sándor: Ajándék a végzettől. Bp., Helikon, 2004, 127-135. Mindezt szembesítve tíz évvel később papírra vetett, ám csak 2013-ban kiadott visszaemlékezéseivel (Hallgatni akartam): BARTHA Ákos: Márai a múló polgárságról = Emlék, emlékezet, életút. Szerk. DEÁKY Zita, SMID Bernadett. Budapest, ELTE BTK Néprajzi Intézet, 2014, 157-165, főként 160. 66
