Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)

Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai

lően Witos-ék mellett a parlamenti baloldalhoz is tartoztak népi irányultságú pártok, mint a leginkább a középső terülteken jelentős „PSL - Wyzwole- nie”54 és a „PSL - Lewica”. Az évtized során további parasztpártok szerveződtek, például a Jan Dqbski irányítása alatt politizáló „Stronnictwo Chlopskie”, egyes kisebb szervezetek pedig egészen a kommunistákig sodródtak balra. Witost ellenben - akihez Borbándi vitatható ítélete szerint Sztambolijszkivel egyetemben Veres Péter politikai alkata áll közel55 - a húszas évek elején még az a Pilsudski támogatta, aki 1926-ban éppen a parasztvezér által vezetett kabinet (ez volt Witos harmadik kormánya) megdöntésével látott hozzá sajátos tekintélyuralmi rendszerének („sanacja”) kiépítéséhez.

A lengyel parasztpártok mindenesetre a húszas évek végére a szaná- ciós rendszer markáns ellenzékévé váltak, majd 1931-ben a „PSL - Piast”, a „PSL - Wyzwolenie” és a „Stronnictwo Chlopskie” fúziójából létrejött a belülről korántsem egységes Néppárt („Stronnictwo Ludowe”).56 S bár Witos ekképp az évtized végén már a rivális parasztpártokkal is együttműködött Pilsudski ellen, mégis a tábornok régi riválisa, Roman Dmowski által vezetett - a parasztságra előszeretettel hivatkozó - „nemzeti demokraták” váltak a két világháború közti Lengyelország legnagyobb tagsággal rendelkező pártalakulatává. A nemzeti demokraták 19. század végén alakult, a lengyel hagyományokra és a katolikus egyházra egyaránt építő, programjában populista retorikát („Lengyelország a lengyeleké!”) érvényesítő Népi- Nemzeti Szövetsége („Zwiazek Ludowo-Narodowy”) a lengyel nacionaBartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai

54 A „PSL-Wyzwolenie” a húszas években a „PSL-Piast” mögött a második legbefolyásosabb parasztpárt volt. Programjukban egykamarás szejmet, igazságos adózást és széles körű szabadságot követeltek az ország polgárainak. LECZYK, Marian: Druga Rzeczpospolita 1918-1939. Spoleczenstwo, Gospodarka, Kultúra, Polityka. Ksişzka i Wiedza, Warszawa, 2006, 163.

55 BORBÁNDI: A magyar népi mozgalom..., 135. Bár öntudatos paraszti habitusuk valóban közös, az elsővonalbeli politikus Witost nemigen lehet az 1945 előtt elsősorban (meglehetően kiforratlan) ideológusként és íróként ténykedő Vereshez hasonlítani. Vereshez: BOGNÁR Bulcsu: A népi szociográfia nemzeti radikalizmusa: Erdei Ferenc, Féja Géza és Veres Péter társadalomszemléletének kapcsolódásairól. Szociológiai Szemle, 2009/2, 60-77.

56 Lásd az alábbi táblázatot (a pártviszonyokról): BRZOZA, Czeslaw, SOWA, Andrzej Leon: Historia Polski 1918-1945, Wydawnictwo Literackie, Kraków, 2006, 324.

59