Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai
Magyar Látóhatár ráciát állította, mely által egyszerre vélte meghaladhatónak a kapitalizmust és a proletárdiktatúrát (ennyiben tehát feltétlenül „harmadikutas” volt). Rádió eklektikus felfogásában a már felsoroltakon kívül megfért a város- ellenesség (olykor némi antiszemitizmussal), a patriotizmus (mind a horvát, mind a szerb és magyar nacionalizmus ellen fellépett) és az antiklerika- lizmus (jóllehet maga római katolikus volt). A horvát politikus magabiztos, ám gyakorta eléggé követhetetlen megnyilvánulásaival azt sugallta, hogy „a parasztság nem egyszerűen rend, nem is osztály, hanem magának a nemzetnek a megtestesítője”;49 hasonlóan, ahogyan Erdei Ferenc is kizárta a komplett felsőtársadalmat a magyar nemzet általa konstruált fogalmából.50 Ráadásul, míg politikájának színeváltozása az önálló horvát köztársaság kívánalmától a poszt-monarchikus északi szerb-horvát akcióegységig és egy koalíciós kormányban való részvételig (1925), vagyis a jugoszlavista szolidaritásig terjedt, addig nyugati kőrútján (London, Bécs) szerzett rossz tapasztalatainak hatására nem találta vállalhatatlannak az említett, Komintern által szervezett Paraszt Intemacionálét sem (1924).51 Míg tehát a horvát parasztmozgalom eszmetörténeti szempontból bizonyos hasonlóságokat mutat a magyar népiekkel, addig Lengyelországban jóval komplikáltabb a helyzet. Az 1920-as években mintegy 10 különböző pártról tudunk, mely zászlójára tűzte a parasztság problémáinak megoldását. Közülük a főként a galíciai területeken erős Lengyel Néppárt - Piast („Polskié Stronnictwo Ludowe - Piast”) emelkedett ki Wincenty Witos vezetésével, aki meglehetősen kaotikus helyzetben lett a parasztság elsőszámú, jóllehet semmiképp sem legradikálisabb vezetője.52 Tekintve, hogy Lengyel- országban ez idő tájt spontán agrárforradalom bontakozott ki, parasztköztársaságokat létrehozva,53 mindez korántsem egyértelmű. Ennek megfele49 PALOTÁS: Kelet-Európa története..., 404. 50 BOGNÁR Bulcsu: A népies irányzat a két háború között..., 165. 51 TRENCSÉNYI: A kelet-európai agrárpopulizmus..., 306-307. 52 Sajnos Witos emlékiratai magyarul nem olvashatóak: WITOS, Wincenty: My Wanderings, Warszawa, 1965, WITOS, Wincenty: Moja tulaczka, Warszawa, 1967. és WITOS, Wincenty: Moje wspomnienia, Warszawa, 1981. 53 Ezek a polgári közigazgatás lebontásával hozzáláttak saját intézményrendszerük kiépítéséhez (leghíresebb a tamobrzegi parasztköztársaság volt). A kormány csak a katonaság bevezetésével tudta pacifikálni a vidéket. Hasonló jelenségek játszódtak le az országban 1936-37-ben is. PALOTÁS: Kelet-Európa története..., 164, 329. 58