Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai
Magyar Látóhatár kisch alternatívához képest legalábbis.36 Ami az utóbbit illeti, a völkisch- mozgalommal való párhuzam a népi-urbánus vitától eredeztethető és a marxista kritikában is meghatározó, de egészen a mai napig fel-felbukkan a legkülönbözőbb jellegű és irányultságú értelmezésekben,37 jóllehet egyáltalán nem nevezhető általános vélekedésnek.38 Az ellenvélemények közül kiemelendő Szabó Miklós tézise, mely szerint a völkisch-vonal helyett a szintén német (weimari időszakban felfutó) Jugendbewegung-gal rokonítható a magyar népi mozgalom, mindenekelőtt a parasztromantikus harmadik úthoz vezető közös civilizációkritika, továbbá a mindkét helyen meghatározó fontosságú generációs probléma és politikai szórtság miatt.39 Bár bizonyos tekintetben meggyőző ez a párhuzam, a fent említett parasztromantika bajosan aggatható Kovács Imre, Szabó Zoltán, vagy éppen Erdei Ferenc munkásságára. Marad tehát a „népi” (fordításban is), vagy a meglehetősen parttalanná vált „populista” elnevezés, jóllehet e nyugaton sem ismeretlen jelenség tartalmi jegyei nem feltétlenül hasonlítanak a magyar népi mozgaloméhoz.40 De mi a helyzet tőlünk keletre és Közép-Európában, vagyis tágabb régiónkban? 36 A kilencvenes évek elején Radnóti Sándor is a populizmus fogalmát ajánlja - ám ő már azért, mert szerinte „a »népi« fogalma túl sok idealizáló elemet tartalmaz." LACKÓ Miklós: Sziget és külvilág: válogatott tanulmányok. Bp., MTATTI, 1996, 166. 37 Például: TAMÁS GÁSPÁR: i. m., 78., LUKACS, John: Demokrácia és populizmus. Félelem és gyűlölet, Bp., Európa, 2008., i. m., 7., ROMSICS Gergely: Nép, nemzet, birodalom: A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák és magyar történetpolitikai gondolkodásban, 1918-1941. Bp., ÚMK, 2010, 38-39., 324-326. Lukacs és Romsics csupán a magyar népi mozgalom egy részére vonatkoztatja megállapítását; utóbbi a húszas évektől kibontakozó új konzervativizmus részeként tekint a völkisch eszmeiségre. Állítása szerint „forradalmi erejű szinergia jött létre a völkisch gondolat és a sajátos magyar viszonyok között kialakult népi mozgalom emancipációs ideológiája között”. Uo., 324. 38 Például: N. HORVÁTH Béla: „Sznobok és parasztok” = A magyar irodalom történetei III.: 1920-tól napjainkig. Szerk.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András. Bp., Gondolat, 2007, 263-277. és PAPP, i. m., 31. 39 SZABÓ Miklós: A parasztromantikus harmadik út gondolata a weimari köztársaságban. Századvég, 1990/2. 61. 40 Itt jegyzendő meg, hogy míg Gyurgyák János 2003-as véleménye szerint a „populizmus a mai nyugat-európai országokban nem játszik lényeges szerepet” (GYURGYÁK: Politikai ideológiák..., 351.), addig ma már olyan vélemény is megfogalmazódott, miszerint a „populizmus egy nyugatos jelenség”. PAÁR Ádám: A dzsungel mélyén, avagy a populizmus rejtelmei, meltanvossag.hu. 2013. november 4. http://meltanyossag.hu/content/ 54
