Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Gróh Gáspár: Irányok, értékek
Magyar Látóhatár irodalomszemlélet számára érdektelen (azaz fölösleges, félredobandó) költőjének számított, akinek legföljebb humanista etikája volt tiszteletre méltó. Ami annál rosszabb volt neki, mert a marxizmus óvakodott attól, hogy a maga etikáját kidolgozza. A népi írók világát bemutatva Borbándi lényegében követi a még működésük idején kialakult kánont, bár hangsúlyozottan leírásra törekszik, és tartózkodik az értékeléstől. Ennek ellenére kimondatlanul is kénytelen valamiféle erősorrendet, rangsort használni, hiszen éppen ezek az írók tanították meg arra, hogy az „eszme csak remekművekbe öltöztetve hódíthat. A népi irodalom termékei nemcsak lelkeket és agyakat mozgósító olvasmányok, de a legmagasabb művészi igényeket is kielégítő alkotások kell legyenek”. (155) VII. Esett már szó arról, hogy Borbándi emigrációban írta meg könyvét. így teljes körűen nem férhetett hozzá a munkája megírásához igénybe vehető forrásokhoz. Ebben azonban aligha különbözött hazai pályatársaitól, akiktől nem a távolság, hanem az adminisztratív korlátok zártak el sok nélkülözhetetlen munkát, dokumentumot. A könyvet olvasva szinte elképzelhetetlen, hogy a hazai könyvtáraktól távol miként volt képes összegyűjteni információi lenyűgöző tömegét. Könyvét 2015-ben újraolvasva csak egy olyan vonulat háttérismeretének hiánya tűnhet fel, amelyről korábban semmit sem tudhattunk, és még ma is nagyon kevés információnk van róla. Ez a népiek és a Magyar Közösség kapcsolata, amire a kötet megírása idején kevés értelmezhető ismeretünk volt, mára azonban már nemcsak közvetett bizonyítékok és a Magyar Közösség perének vádirata (amelyben Németh László mint intellektuális bűnöző jelent meg) nyomán tarthatjuk bizonyítottnak a két mozgalom közötti intenzív kapcsolatot. Anyagának összegyűjtése idején Borbándi nem sokat tudhatott erről, csak feltételezhetjük, hogy utalhattak rá az ebben érintett emigránstársak. (Erre vonatkozóan azonban nem találtam bizonyítékot a könyvben, aminek akár az is az oka lehetett, hogy egy ilyen közlés veszélyes lehetett azokra, akikhez esetleg elvezethetett.) Az emigráció, a mozgalom kibontakozásának és kései jelenének közegétől való távolság, egy radikálisan különböző szociokulturális közeg 26
