Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bertha Zoltán: Nagyváradtól Szárszóig
Bertha Zoltán: Nagyváradtól Szárszóig logikájából következően, amely a kisnépi önvédelmet, a védekező kollektív identitást ítéli el a birodalmi, nemzetközi kolonializáció helyett; amikor az őshonos népet kísérelik meg elidegeníteni saját szülőhazájától.14 A „harmadik út” Szárszón A harmadik úthoz kötődő, a sajátos és autonóm magyar út (azaz az egyén és a közösség szempontjait szervesen összehangoló - Pomogáts Béla szerint „valamiféle összegzés és kiegyenlítődés” irányába vezető, „a kizárólagos individualizmus és a kizárólagos kollektivizmus” csapdáit egyszerre és egyaránt elkerülő, azok tévedéseit egyidejűleg meghaladó15 - társadalom- elméleti szintéziskísérlet) létjogosultságát megalapozó nézetekkel a történelmi jelentőségű nagy szárszói találkozón (1943. augusztus 23. és 29. között) többen is kiálltak (Gombos Gyula, Juhász Géza, Féja Géza, Püski Sándor, Fitos Vilmos és mások, sőt e gondolatok bizonyos szellemi érvénytartalmát több-kevesebb megszorítással még Erdei Ferenc és Veres Péter is elfogadta), de azokat természetesen a legerőteljesebben Németh László exponálta. Aki világossá tette, hogy „a szabadság, amelyet hoznak, valóban a magyarság felszabadulása legyen. Egy rendszer önmagában nem válthat meg egy népet; minden attól függ: kik, milyen módon, milyen ösztönökkel alkalmazzák.”16 Az angolszász jellegű tőkésrend is megcsappantaná a ma14 Vö.: „nationalism, as it emerges in an anti-colonial frame, is radically different from the imperious, aggrandizing forms it assumes in the great colonial or world powers. Xenophobic expressions of identity, with their ideas of racial purity and domination, come easily to countries with habits of authority and a secure, organic basis in tradition, but make little sense in cultures whose (...) natives were considered strangers in their own land.” („A nacionalizmus, ha anti-koloniális keretben merül föl, gyökeresen különbözik a nagy gyarmatosító vagy világhatalmi erők zsarnoki, öntelt nacionalizmusától. A faji tisztaságot és uralmat kifejező xenofób identitáseszmék könnyen keletkeznek az autoritás szokásait és a tradíciók organikus biztonságát hordozó országokban, ellenben kevéssé jellemzők olyan őshonos népek kultúráira (...) amelyeket idegeneknek tekintettek saját szülőföldjükön.”) Luke GIBBONS: Transformations in Irish Culture. Cork University Press, 1996, 6-7. 15 POMOGÁTS Béla: Búcsú Gombos Gyulától. In: Uő. Irodalmi nemzet. Miskolc-Szol- nok, Felsőmagyarország-Szépírás, 2003, 362. 16Németh László előadása. In: Szárszó -Az 1943. évi balatonszárszói Magyar Élet-tábor előadás- és megbeszéléssorozata. Bp., Püski, 1993, 46.; NÉMETH László: Második szárszói beszéd. In: Uő: Sorskérdések, i. m. 732. 205
