Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Petrik Béla: Egy feddhetetlen politikus
Petrik Béla: Egy feddhetetlen politikus szágban élhetünk, újabb szolgaságba nem adhatjuk magunkat, nem akarunk egyik vagy másik ország fennhatósága alá tartozni”54. Az országhatárokon belül tartózkodó orosz csapatok árnyékában mindez elég világos megfogalmazása annak a szuverenitás iránti igénynek, amely Magyarország függetlenségének és befolyásmentes létének igenlésére vonatkozott. A közvélemény Kovács Imre 1947. február 25-i kilépését a Nemzeti Parasztpártból Kovács Béla, a kommunistákkal és a szovjet hatalommal következetesen szembeszálló kisgazdapárti vezető politikus letartóztatása elleni tiltakozásként tartja a mai napig számon, pedig távozását sokkal inkább motiválhatta egy másik, pártján belüli esemény. A kilépését bejelentő levél eredeti példánya ugyanis megtalálható a Nemzeti Parasztpárt iratai között a Politikatörténeti Intézet levéltárában, ahogy arra Szeredi Pál felhívja a figyelmet.55 A Veres Péternek címezett rövid, pár soros levél - amely első ízben 2013-ban a Magyar Szemlé ben jelent meg - 1947. február 24-én kelt, azaz Kovács Béla letartóztatását megelőző napon, amelyet azonban Veres Péter csak másnap ismertetett a párt politikai bizottságának ülésén. Tettét ezért valószínűleg inkább az befolyásolhatta, hogy eszméiben, kiállásában leginkább hozzá közel álló Farkas Ferenc is a 25-i politikai bizottsági ülésen olvasta fel visszavonuló nyilatkozatát, mellyel Kovács Imre legerősebb támogatóját és szövetségesét vesztette el. Kovács Imre tehát már legalább egy nappal Kovács Béla letartóztatása előtt „eldöntötte a Parasztpártból történő kilépését, s azt nem befolyásolhatta a későbbi jogsértés”.56 Képviselői mandátumát a kilépés ellenére megtartotta, s egyik legjelentősebb parlamenti felszólalását éppen ebben az időszakban, mint párton- kívüli mondta el, 1947. április 18-án. Azt gondolom, hogy ez a parlamenti beszéde tekinthető az 1945 utáni politikai pályafutása összefoglalásának, amelyben már benne van a jövő iránti bizonytalansága, a kiábrándultság és talán már a száműzetés gondolata, érzése is. Kovács Imre beszéde elején határozottan leszögezte, hogy bár pártonkívüliként már nem tagja a koalíció54 Kovács Imre: Nemzeti Parasztpárt - Szabad Szó, 1945. május 20. - újraközlése: Né- piség, radikalizmus, demokrácia, Gondolat-Nyilvánosság Klub-Századvég, Budapest, 1992, 126. o. 55 Lásd erről részletesen: Szeredi Pál: Kovács Imre rehabilitálása. - Magyar Szemle, Új folyam, XXII., 3-4 szám 56 Uo. 193
