Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Salamon Konrád: Jászi Oszkár és a Látóhatár
Salamon Konrád: Jászi Oszkár és a Látóhatár "ideológiai, szinte vallási jellegű. A nyugati és az orosz alapvető értékek összeütközéséről van szó. A Nyugat és a vele tartó országok úgy érzik, hogy az orosz értékek légkörében képtelenek voltának élni, s ha engednének, nyomorult szolgaság volna a részük. Viszont az orosz és a vele kapcsolódó népek úgy érzik, hogy az ő világuk és értékeik csakis a kapitalizmus megdöntésével, végső értékeinek és azok legtudatosabb képviselőinek teljes kiirtásával valósíthatók meg.”6 Jászi fogalmazása itt pontatlan. Helyesebb lett volna, ha a „kapcsolódó népek” helyett kapcsolódó kommunista rendszerekről ír, mert a meghatározás így helyes. E gondolatot egyébként a folytatásban ő is pontosította, arról szólva, hogy az orosz fegyverek nemcsak a kapitalista országokat fenyegetik, „hanem elsősorban azokat a népeket, melyek a parasztok gazdasági és lelki önrendelkezési jogán épültek fel.”7 Ezek a Jászi szerint elismerésre méltó értékrenden szerveződő népek a közép-európai csatlós országokban élnek. E bevezető gondolatok után Jászi áttért a kommunizmus bírálatára, amit már 1919 őszén is megtett, megírva A kommunizmus kilátástalansága... című alapvető tanulmányát, amelyben a kiutat a „liberális szocializmusban” jelölte meg, miszerint a szociális igazságosságnak a szabadságjogok tiszteletben tartásával, tehát demokratikusan kell megvalósulnia. Most, 1951-ben arra hívta fel a marxizmusért rajongók figyelmét, ne higgyék, hogy fiatalkori eszményeiket meghamisították, hogy Marx és Lenin jó volt, csak Sztálin rontott el mindent. Ugyanis nincs semmi különbség „a Marx és Engels evangéliuma és a Lenin-Sztálin végleges formulázásai között.”8 Mindezt idézetek sorával bizonyította, majd a „szemérmes marxisták” Sztálin elleni vádjait bírálva kijelentette: Sztálin Leninhez, sőt Trockijhoz hasonlóan nem hamisította meg Marx és Engels nézeteit, akiknél a Sztálinnál hiányolt demokráciáról „szó sem volt a szó nyugati értelmében.” Ők ugyanis „demokráciának véltek minden olyan törekvést, mely a kapitalizmus megtörésére és a proletariátus diktatúrájára irányul.”9 A Marx-Engels által elképzelt kommunizmust tehát Jászi szerint csak Sztálin módszereivel lehetett megva6 Jászi: Kelet és Nyugat harca. Látóhatár, 1951. 3. 5. 7 Uo. 8 Uo. 9 Uo. 7. 141
