Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Salamon Konrád: Jászi Oszkár és a Látóhatár
lósítani. Lényegében ezt tette Lenin, és ezt tette volna Trockij is. A szabadságjogokkal, humanizmussal párosított kommunizmus fából vaskarika. E határozott megállapítások után áttért arra a kérdéskörre, hogy a korabeli kapitalizmus nagy kihívása a gyarmatok függetlenné válása, nem pedig a kommunista propaganda, ami a „nyugati munkás és paraszt tömegek számára elfogadhatatlan. Ezek már annyira át vannak itatva a demokrácia és a szabadság eszméivel, hogy számukra a szovjet kommunizmus torzképe mindannak, amiért ők a demokrata szocializmus vagy a földműves felszabadulás jegyében közel két évszázada küzdöttek.”10 11 Mindebből következően Jászi azt sem tartotta véletlennek, hogy a kommunisták élesebben üzentek hadat a demokráciához ragaszkodó szocializmusoknak, mint a kapitalistáknak és a militaristáknak. Ugyanakkor messzire előre látva figyelmeztetett arra is, hogy a moszkvai békepropaganda ereje „a szovjet imperializmussal egyenes arányban növekszik. A veszély nagy, mivel alig látni, hogy minő erőkkel lehetne ezt a felelőtlen, sőt nagyon jövedelmező agitációt ellensúlyozni.”11 Tanulmányát a következő összegzéssel zárta: „Kelet és Nyugat ellentétének legmélyebb ténye az, hogy nemcsak a régi alkotmányokat, gazdasági berendezéseket és vallásokat akarják megsemmisíteni a kommunisták, hanem az emberiségnek egy ősi és általános hitét is, az egyéni lelkiismeretet, mint döntő faktort a jó és rossz megkülönböztetésében.”12 Ezzel kapcsolatban idézte az 1947-es magyarországi látogatásának tapasztalatairól írottakat: A Nyugat és az orosz Kelet közti ellentét „azon a tényen látszik alapulni, hogy az orosz vezetők és csatlósaik lelkiismeret nélküli emberek.” Ezzel szemben Nyugaton - bár akadnak kivételek - „az ellentmondó tények és eltérő nézetek zűrzavarában, a morálisan érző egyénnek követnie kell lelkiismerete szavát, még akkor is, ha az állam és a társadalom kényszerí- tenék őt bizonyos irányba.” A „vasfüggönyön belül” azonban az „egyénnek nincs választási szabadsága, vakon kell követnie” a végső soron Moszkvában eldöntött irányvonalat.”13 Tehát a kommunizmus - amint azt már 1919- ben megfogalmazta - mind gazdaságilag, mind erkölcsileg kártékony, ezért Magyar Látóhatár 10 Uo. 10. 11 Uo. 12. 12 Uo. 13 Uo. 142
