Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Monostori Imre: Borbándi Gyula Jászi Oszkár-képe: a népi mozgalom eszmei gyökereinek újraértelmezése
Borsody István — egy évtizeddel korábban parasztpárti diplomata, Szegedy- Maszák Aladár washingtoni magyar követ beosztásában szolgált - a pitts- burghi egyetem tanára, Jászi legközelebbi munkatársa, bizalmasa, számos fontos, Jásziról szóló tanulmány és esszé szerzője31, a Látóhatár egyik meghatározó személyisége. Itteni írásában eszmetörténeti áttekintés ad Jászi munkásságáról. Kiemeli, hogy Jászit nem lehet naiv álmodozónak beállítani, a federalista elképzelés politikatörténetileg eredeti és úttörő koncepció, amennyiben a nemzeti liberalizmus elvei szerint - elsősorban Eötvös József szellemében - kívánja rendezni egész Európa sorsát. Célja: a nemzetek feletti demokratikus állam, amit a háború után Nyugattól várt (s ami - tegyük hozzá - részben be is következett). Jászi tévedése nem ez az eszmény volt, hanem a túlzott bizalom részben a környező országok vezetőiben (elsősorban Benesben), részben a demokratikus Nyugat segítőkészségében. Hervadhatatlan érdeme viszont következetes és egész életében vallott és gyakorolt antikommunizmusa, amellyel példát és mintát mutatott, testesített meg. Kovács Imre a „parasztpárti” vonalat: a földkérdést illető rendkívüli fogékonyságot emeli ki Jászi működésében (ezzel az írással talán az ebben az összeállításban nem szereplő Borbándi Gyula Jászival kapcsolatos fő témáját is „gondozva”. Érdekes megfigyelni egyébként, hogy Borbándi Jászi életében nem írt róla a Látóhatárban. Első itteni írása Jásziról - látni fogjuk - 1959-ből való.) Jászi egy Vámos Imrének írott levélben (legtöbbször az ő címére érkeztek a levelei Münchenbe) s egy Látóhatár-közleményben reagált az őt ünneplő összeállításra. Az előbbiben többek között ezt írta. „Most csak azt érzem tisztán és világosan, hogy a Ti szerető túlbecsüléstek újabb és nagyobb kötelességeket hárít rám, és kérdés, nagy kérdés, hogy azok teljesítésére fog-e adni kellő vitalitást a Sors.”32 A nyilvánosságnak szánt Köszöneté ben újra kiáll a „Keleti Svájc” alapteóriája mellett, továbbra is úgy látja, hogy ennek megalkotása szükséges „a magyarság és a többi népek egyesítésére egy jól szervezett nemzetköziség védelme alatt”. Megemlékezik Károlyi Mihály hősiességéről az 1918-as októberi forradalomban, s Monostori Imre: Borbánéi Gyula Jászi Oszkár-képe... 31 Jásziról szóló válogatott írásait ld Borsody István: Amerikai évek. Egy magyar federalista írásaiból. Bp., 2000, Osiris, 157-219. 32 Borbándi: Nem éltünk hiába. 90. 121
