Halmy Kund: Cenzúra? Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának (TKKO) működése, 1982 - RETÖRKI könyvek 8. (Lakitelek, 2015)
Bevezetés - miért 1982? - Beszéljenek tovább az iratok
Cenzúra? később megsemmisíthető papírdarabokra írta az utasításait, intencióit. Az efféle cédulákból pár darab megtalálható a különböző, MSZMP KB-hoz köthető iratcsomókban Aczél, Óvári, Komidesz Mihály, sőt Kádár kézírásával. (Nem számítva ide azt, hogy a TKKO munkatársai számos esetben írtak kézzel a hivatalos, sokszor szigorúan titkos iratokra, így Drexler Gábor, Knopp András vagy Radios Katalin2). Feltűnő az iratok nyelvezetének kiemelkedően óvatos, udvarias, néhol egészen bensőséges stílusa. Nyomon követhető, hogy a késő Kádár-korszak négy hatalmi elitje közül az ún. „bürokratikus elit” szoros összetartással dolgozott, munkájukat belső ügyként kezelték, még az államon és a párton belül is. A legszűkebb körű „pártelit” természetesen szintén összezárt, a legkisebb súlyú értelmiségi elit (a rendszerhez lojális társadalomtudósok, újságírók, művészek) természetéből fakadóan kevésbé zárt rendszert képzett. A Kádár-korszak második felében az elit hagyományos felosztásából következő negyedik csoport, a technokrata elit fiatal összetétele miatt csak közvetve volt képviselve a hatalom csúcsain. A fentebb vázolt körülmények miatt jelen munka elsősorban betekintés, bevezetés a TKKO izgalmasnak ígérkező és terjedelmes iratanyagába, melyből az említett szempontok miatt az 1982-es évet kísérem végig. A dolgozat több mint forrásközlés, mert a Kádár-korszakról már meglévő ismereteinket hozzá lehet (és szükséges is) illeszteni az adott esetben pőrén álló szemelvényekhez, elemezve azokat. A dokumentumok mondatait változtatás nélkül, pontos forrásmegjelöléssel idézzük. Elterjedt vélemény szerint a TKKO-n zajlott a kommunista cenzúra, sőt a TKKO volt a „cenzúra maga”. Ezt a képet azonban árnyalni kell: a szocialista államban nem egyközpontú volt a cenzúra. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az öncenzúrának hatványozott szerepe volt a rendszerben. Mint minden gazdasági egységben, a kommunisztikus alapfelfogású tervutasításos rendszerben is, részben a szigorú - ugyanakkor gyakorta értelmetlen, sőt értelmezhetetlen - szabályok miatt, részben a személyi függési viszonyok átláthatatlan struktúrájából fakadóan, szinte minden nyilvános fó2 Takács Róbert adatai szerint 1965 és 1981 között egyszerre átlagosan 20 fő dolgozott a TKKO-n. http://www.mediakutato.hu/cikk/2009_03_osz/07_sajtoiranyitas_kadar 8
