Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
A rendszerváltáshoz vezető út és tervszerű fejlődése: „A szocialista világrendszer fejlődésének abba a szakaszába ért, amikor mind teljesebben érvényesülnek az új társadalmi rendben rejlő hatalmas lehetőségek. A dolgozó nép hatalmára és a termelési eszközök társadalmi tulajdonára építve, gyors ütemben és tervszerűen fejlődik a szocialista országok népgazdasága, széles körűen terjed a kultúra, rendszeresen emelkedik az életszínvonal.” Ebben a helyzetben a gazdasági egyensúly megteremtése érdekében végrehajtandó restrikcióra vonatkozó javaslatoknak kevés támogatójuk akadt. A politika számára a gazdasági növekedés ütemcsökkentése a már másfél évtizede tartó dinamikus növekedés után, amikor alapelvvé vált, hogy „minden társadalmi réteg reáljövedelmének minden évben érzékelhetően kell növekednie”, elfogadhatatlan volt. A fékek behúzásának elmaradása miatt azonban az ország konvertibilis adóssága gyorsan növekedett, és a nettó konvertibilis adósság 1978 közepére elérte a tervidőszak végére (1980-ra) tervezett 4,5 milliárd dollárt. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy az addigi gazdaságpolitika az eladósodási folyamatot nem képes megállítani, ezért gyökeres fordulatra van szükség. A gazdaságpolitikai fordulatot az MSZMP KB 1978. december 6-ai ülése kodifikálta: „A XI. kongresszuson jóváhagyott, az V. ötéves tervben megfogalmazott és a Központi Bizottság ez év áprilisi határozatában megerősített gazdaságpolitikai irányvonal következetes végrehajtása most megköveteli, hogy az irányításban és a mindennapi gyakorlati munkában elsőbbséget adjunk a gazdasági egyensúly kérdéseinek [...] Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét és a belföldi felhasználást.” E határozat a magyar gazdaságtörténet legdinamikusabb két évtizedét zárta le, 1958 és 1978 között a magyar gazdaság évi átlagban 5,6 százalékkal növekedett, több mint kétszeresen haladva meg a magyar gazdasági növekedés hosszú távú trendjét. Az egy keresőre jutó reálkereset két évtized alatt hetven százalékkal nőtt, ami olyan konkrét formában mutatkozott meg, mint például a húsfogyasztás 50 kg/fő-ről 80 kg/fő-re való növekedése (ma megint 50 kg/fő), vagy a gépkocsikkal való ellátottság, ami 3 db/ezer főről 80 darab/ezer főre emelkedett (ma 300 db/ezer fő). A reálkeresetek harmincöt év után, 2013-ban, mindössze 8%-kal haladják meg az 1978-as szintet. Ezzel a fejlődéssel kapcsolatban egy elég elterjedt tévhitet azonban el kell oszlatni, azt, hogy a fenti számokkal jellemzett „Kádár-féle gulyás- kommunizmus” a külföldi adósság terhére jött volna létre. A hitelfelvétel48
