Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út veket hangsúlyozták, kiegészítve az eladósodásból származó veszélyekkel. A vita megosztotta a felső vezetőket, egyesek az ütem mérséklése és egy erőteljes strukturális átalakítás mellett érveltek, míg mások elsősorban életszínvonal-politikai okok miatt az ütem gyorsítását szorgalmazták. A Nemzeti Bank vezetői (László Andor elnök kivételével) a hitel- felvétel mellett foglaltak állást, elsősorban azzal érvelve, hogy az infláció a felvett hitelek reálértékét jelentősen csökkenti. Ezzel szemben az Országos Tervhivatal egyes vezetői óvtak a túlzott hitelfelvételtől. Az OT Közgazdasági Főosztályának akkori vezetője, Dobos István, a túlzott hitelfelvétel ellen érvelve hangsúlyozta: a hitelfelvételnél hosszú távra előre kell gondolkodni, és nem biztos, hogy a jelenlegi feltételek a hitel visszafizetésének esedékességekor is fennállnak. Valóban rövid idő múltán a reálkamatok meredeken növekedni kezdtek. László Andor, az MNB akkori elnöke a hitelfelvétel ellenzése miatt összetűzésbe került Németh Károllyal, az MSZMP KB gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárával, aki rövid úton nyugdíjazta. A kor befolyásos „reform”-közgazdászai a hitelfelvételt támogatták többek között olyan, egyébként önmagában helytálló érvekkel, hogy a nemzeti tőkeáramlás szerves része a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kibontakoztatásának, hogy infláció idején jobb az adós pozíciójába kerülni, hogy az importra szükség van a gazdaság korszerűsítése érdekében, és arra is történt utalás, hogy mások is nagy összegben importálnak tőkét (például Lengyelország). Hiányzott azonban a helyzet konkrét felmérése, sőt azoknak a nyugati irodalomban bőven fellelhető tanulmányoknak a feldolgozása is, amelyek nagyon alaposan elemzik a tőkeimport feltételeit, kockázatát, a túlzásba vitt külső adósságfelvétel következményeit.18 A növekedési vita az 1975-ben megtartott XI. pártkongresszus idejére gyakorlatilag eldőlt. A XI. kongresszus határozata utal ugyan a megváltozott világgazdasági feltételekre, azonban a változásokat a kapitalizmus általános válságaként fogja fel, amellyel szemben áll a szocialista országok dinamikus 18 E problémakörrel részletesen foglalkozik Erdős Tibor: A magyar gazdaság és a gazdaságpolitika fejlődése az 1968-1986 közötti időszakban. Következtetések a hosszú távú tervezés számára c. 1987 szeptemberében készült kéziratában (53-54). 47
