Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
resztül a külföld bizalmának visszaszerzését. Az 1929—932-es világválság hatására azonban a fizetési mérleg fokozatosan és nagymértékben romlott, és 1931-ben Magyarország kénytelen volt bevezetni a kötött devizagazdálkodást, ami azután kereken hetven esztendeig fennmaradt, a szabad deviza- gazdálkodás visszaállítására csak 2001 júniusában került sor. A II. világháborút követően a nyugati gazdasági kapcsolatokat be fagyasztották, az 1950-es éveket és a 1960-as évek első felét - az alacsony szinten befagyasztott nyugati pénzügyi kapcsolatok mellett - a konvertibilis valuta szinte folyamatos hiánya jellemezte, exportunkkal nem tudtuk fedezni az ország importszükségletét, emiatt a fizetési mérleg egyensúlyi problémái időről időre kiéleződtek. A hatvanas évek végén a gazdasági mechanizmus reformja megint csak napirendre tűzte a fizetési mérleg finanszírozásának kérdését, mivel félő volt, hogy a szabadabb gazdálkodás, a gazdaság korszerűsítésének igénye a tőkés importigény erőteljes növekedésével fog együtt járni. Ebben a helyzetben Tímár Mátyás pénzügyminiszter politikai felhatalmazást kért arra, hogy a közép- és hosszú lejáratú finánchitelek szerzése érdekében Magyar- ország felvegye a kapcsolatokat a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, és rendezze az Egyesült Államokkal és Nagy Britanniával a régóta függőben levő kártalanítási kérdéseket. Ezekkel a javaslatokkal az Államgazdasági Bizottság egyetértett, s ajánlotta, hogy folytassanak puhatolódzó, a kapcsolatok felvétele kérdésében tájékozódó jellegű tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal. Az informális konzultációk meg is kezdődtek az IMF vezetőivel, de természetesen ezt a lépést a Szovjetunióval is egyeztetni kellett. Fock Jenő miniszterelnök azonban elutasító választ kapott Moszkvában.17 Az 1973 októberében kitört arab-izraeli háború kőolaj embargóhoz és a kőolajárak robbanásszerű növekedéséhez vezetett. A Magyarországhoz hasonló, közepesen fejlett országokra a kőolajár-robbanás és az azt követő infláció és árarányváltozás kettős negatív hatást gyakorolt. Egyrészt a megnövekedő olajárak miatt ezek az országok jelentős cserearányromlást szenvedtek el, másrészt a fejlett ipari országok gazdasági megtorpanása miatt A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út 17 A szabadabb külpolitikai kurzust folytató Románia 1972-ben egyszerűen bejelentette csatlakozását a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez. 45
