Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
A rendszerváltáshoz vezető út konkurencia, piaci verseny hiányában - tetemes nyereséget érhettek el. Egy másik, még szembetűnőbb jelenség volt a mezőgazdaság és az ipar eltérő bérszabályozása, aminek következtében ugyanazzal a munkával a tsz-mel- léküzemágban dolgozva akár két-háromszor is annyit lehetett keresni, mint egy nagyüzemben. A nagyüzemekből a legjobb szakmunkások átmentek a tsz-melléküzemágakba, nemegyszer a nagyvállalatoknak a tsz-melléküzem- ágaktól kellett „visszabérelni” saját korábbi munkásaikat, akik végül is ugyanazt a munkát végezték, mint korábban, csak sokkal magasabb munkabérért. A reform után fellendülő háztáji gazdaságok - miközben számottevően járultak hozzá az életszínvonal növekedéséhez (például a húsellátás jelentős javításával) - szintén növelték a városi és vidéki lakosság közötti jövedelemkülönbségeket. Nem lehet azt állítani, hogy kizárólag csak a parasztságét, mert a munkások nagy része is községekben lakott. A jövedelmi különbségek sokkal inkább a városban lakó, bérből és fizetésből élők és a háztáji gazdasággal rendelkező vidéki lakosság között jött létre. Bár ebben az esetben a jövedelmek növekedése mögött egyértelműen többletmunka állt, a társadalom mégis nehezen viselte el a differenciálódást, és az is igaz, hogy a társadalom nem minden rétegének volt egyforma esélye arra, hogy a jövedelmét valamilyen többletmunkával növelje. A növekvő társadalmi feszültségek nyomán végül a politika elszánta magát, hogy közbelépjen. Az MSZMP KB 1972. novemberi határozata Az 1968-as gazdasági reform által gerjesztett társadalmi feszültségekre a választ az MSZMP KB 1972. november 14-15-én tartott ülésének határozatai adták meg.14 A döntéseket összefoglaló határozat az új gazdasági mechanizmus bevezetésének első tapasztalatait a következőképpen értékelte: „Az 1968. január 1-jén életbe léptetett gazdaságirányítási rendszer alkalmas és hatékony eszközként szolgálja a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista építés céljait. A gazdasági irányítás fejlesztése azonban továbbra is feladat, hasznosítani kell az elmúlt évek tapasztalatait, és szem előtt kell tartani, hogy a fejlődés folyamatában változnak a feltételek, új technika lép 14 Forrás: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1971-1975. Budapest, 1978, Kossuth Könyvkiadó, 377 (a további idézetekben: MSZMP, 1971-1975). 32
