Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
A rendszerváltáshoz vezető út A liberalizáció és a dereguláció hatása Ahogy szinte mindenben, úgy a liberalizáció és dereguláció tekintetében is az Antall-kormány politikája folytatása volt annak a radikális reformprogramnak, amely az MSZMP közgazdasági munkabizottságaiban a nyolcvanas évek folyamán kialakult, talán azt lehet mondani, hogy az összes korábbi elképzelés az Antall-kormány első éveiben - a kormánykoalíció eredeti programjainak mérsékeltebb reformelképzelései ellenére - egy mondhatni sokkterápiában kulminált. így a dereguláció és a liberalizáció előkészítése, illetve első szakaszának megvalósítása már jóval a rendszerváltás és az első szabadon választott kormány hivatalba lépése előtt megtörtént. Az első deregulációs szakasz még a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján az állami vállalatok mozgásterének bővítésére irányult, a cél az indokolatlan centralizáció enyhítése, a rugalmas vállalkozási és működési formák elterjesztése volt. A rendszer- váltást közvetlenül megelőző második szakaszban az állami vállalatokra vonatkozó valamennyi hatályos jogszabályt felülvizsgálták. Végül a harmadik szakaszt a rendszerválás során - főleg az Antall-kormány idején - hozott liberalizációs és deregulációs intézkedések fémjelzik. A dereguláció első két szakasza jelentős impulzust adott a vállalkozói szféra bővülésének. A kisvállalkozás már a hetvenes évek Magyarországán is elterjedt tevékenység volt, és még számottevőbbé vált a nyolcvanas évek elején. Az 1989-es politikai fordulat a vállalkozások számát tekintve mégis ugrásszerű növekedést hozott, néhány év alatt az összes vállalkozások száma meghaladta az egymilliót. Tömegessé vált az egyéni vállalkozás is; 1991- ben ez a kategória adta a bejegyzett vállalkozások háromnegyedét. Ezek a számok azonban erősen megtévesztők. Az egymilliót meghaladó vállalkozás jelentős része ugyanis az állami nagyvállalatok megszűnése miatt jött létre, vagy a munkáltató felszólítására lett vállalkozó, mert a munkáltatók így tudták csökkenteni terheiket (adó, járulék, fizetett szabadság stb.). Az új vállalkozók többsége üzleti tapasztalat és anyagi forrás hiányában képtelen volt vállalkozását sikeresen működtetni. A liberalizáció legnagyobb hatású lépése az importliberalizáció volt. Az import gyors liberalizálásáról az MSZMP Központi Bizottsága az 1988. júliusi ülésén határozott. A határozat értelmében 1989 januárjától négyéves program (1989-92) indult, amely a termékcsoportok jellege szerint szakaszolta a megvalósítás folyamatát. 1992-ben, a liberalizációs folyamat végén, a liberalizált termékek aránya az 1989. évi 35%-ról mintegy 90%-ra emel110
