Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

I. 1988-1989 - Halmy Kund: MSZMP-ből MSZP. Diktatúrából demokráciába: szocialista evolúció Magyarországon.

I. 1988-89. Halmy Kund: MSZMP-ből MSZP

sének nem volt megfelelő. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az elvek, lózungok tekintetében ne emelt volna át a formálódó MSZP a szociáldemokrácia eszmerendszeréből, hagyományaiból számára hasznos és hangzatos jelszavakat, elveket. Ennek a rendszerváltozás hónapjaiban a sajtón keresztül többször hangot is adtak.

„Felismerte a kormány, hogy társadalmunkban megerősödött az eltérő érdekeket kifejező társadalmi szervek érdekképviseleti tevékenysége. Ennek megfelelően elhatározta, hogy új viszonyt alakít ki ezekkel az érdekképviseleti szervekkel, s ennek során arra törekszik, hogy az érdekegyeztetés mechanizmusa szervezetten működjék. (...) Hasonló kérdésekről Grósz Károly az elmúlt hónapokban többször nyilatkozott. S amikor a Parlament előtt beszámolt a kormány munkájáról, majd a minisztereivel három megyeszékhelyen találkozott a helyi gazdasági vezetőkkel, vagy tárgyalt a társadalmi szervezetek képviselőivel, akkor a lakosság meggyőződhetett róla, hogy a kormányzati munka megváltoztatásának programja nála nem reform-retorikát, hanem reform-cselekvést jelent. ”63 Az alternatív társadalmi, politikai és gazdasági szervezetek csírái ekkor már megjelentek, s bár az új egyesülési és gyülekezési törvény csak 1989 elején került elfogadásra, a pártvezetés és a kormányzat nem hagyta figyelmen kívül e szervezetek létezését. Sőt, amint ezt az 1990 első hónapjaiban kirobbant lehallgatási botrány („Duna- gate” ügy) is bizonyította, sokkal inkább ellenőrzése alá kívánta vonni a már működő szervezeteket, legalábbis figyelemmel kísérni - a már megakadá- lyozhatatlan - tevékenységüket. Ez a pártvezetés jól bevált helyzetértékelésének is volt köszönhető.

„Az Országgyűlés alkotmányos feladatai teljesítésében nem korlátozható. Úgy vélem azonban, hogy ez a körülmény - mint a modern államokban általában - nálunk sem abszolutizálható. Nem jelenti azt, hogy a parlament függetlenítheti magát a politikai mechanizmus más összetevőitől. így magától értetődő, hogy - politikai irányvonalával, valamint a kommunista képviselők révén - a párt is orientálja az Országgyűlésben folyó munkát. (...) A választási rendszer továbbfejlesztésének olyan összetételű népképviseleti testületek kialakulását kell szolgálnia, amelyekben jobban kifejeződnek a társadalmunkban meglévő érdek- és véleménykülönbségek. Indokoltnak látszik, hogy az egész választási folyamatban — így a jelölésben, a programok

63 Kormányzó kormány. Magyarország, 1988. február 19., 1. p., szerkesztőségi álláspont.

73