Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

III. 1994-2010 - Halmy Kund: „Miénk itt a tér.” Az MSZP sajtókommunikációja 1994 után

A politikai túlélés művészete likánus szavazók. Ennek a rendszernek a kialakulását látjuk Magyarorszá­gon is, aminek, úgy képzelem, hosszú távon stabilizáló hatása lesz. ”91 A fenti írás a mérsékeltebbek közül való, de a tárgyszerűség mögé rejti azt a vé­leményt, hogy a Fidesz a cikkíró számára szélsőségekkel kokettáló párt, il­letve maga is szélsőséges értékeket képvisel. Az alábbiakat olvasva nem egy bukott kormány vezetőjének küzdelme jut eszünkbe, hanem egy félelmetes, a baloldal számára a masírozást és az állandó erődemonstrációt felmutató tömörülés vezetőjének hatalomért foly­tatott harca. Ajobboldal félelmetességét folyamatosan hirdető - elsősorban a liberális műhelyek irányából érkező - üzenetek ekkor kezdtek nagy arány­ban elszaporodni. „ Orbán Viktor számára ismét bebizonyosodott, hogy a győzelmek harc­ban teremnek. Kompromisszumokat csak muszájból köt az ember, s ha több ilyen szegélyezi az útját, az gyengeségről és nem bölcsességről árulkodik. A szelíd politikust elgázolja a merész, a béke homokra, a hatalom erőre épül - egy politika megvalósításának útja nem a folyamatos kiegyezés, hanem a feladatok kiszabása és maga a végrehajtás. Ez szerez híveket, s az sem baj, ha közülük egyre több az alattvaló. (...) Orbán szándéka, hogy a legradiká- lisabbtól a középjobbig terjedő sok egyesület, csoport, társaság, civil, vagy csak annak tűnő kezdeményezés »megőrizve önállóságát« - egyetlen moz­galommá ötvöződjön. Ez a mozgalom lesz az övé. Hadtest, amely parancsra vár. A teszt igazolta, hogy képes a vezérükké válni. A parlamentarizmus sza­bályai nem kötik, a politikai etikett eddig sem izgatta túlságosan. Néha már- már sikerül elhitetnie magával, hogy alig fog változni valami. Az új kor­mányt is foglyává teheti. ”92 Ekkor kezdték Orbánt különböző, történelmi példákból vett jelzőkkel illetni, a szélsőségesen centralizáló, diktatórikus vezetőként beállítani. A kri­tikai hullám, és a győztesek lovára felülő publicisztikák jelentősen meg­szaporodtak. Debreczeni József írásain is ekkor kezdett érződni, hogy új szelek fújnak, a kormánykereket elfordítják: „A polgárosodás programját valló párt és kormány szempontjából nézve célszerűtlennek, károsnak, elhi­91 Orbánnak el kell indulnia középre. Interjú Szelényi Ivánnal, készítette Horváth Gábor. Népszabadság, 2002. május 3., 8. p. 92 Tamás Ervin: Orbán tesztje. Népszabadság. 2002 május 4., 3. p. 262

Next

/
Oldalképek
Tartalom