Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
III. 1994-2010 - Halmy Kund: „Miénk itt a tér.” Az MSZP sajtókommunikációja 1994 után
A politikai túlélés művészete likánus szavazók. Ennek a rendszernek a kialakulását látjuk Magyarországon is, aminek, úgy képzelem, hosszú távon stabilizáló hatása lesz. ”91 A fenti írás a mérsékeltebbek közül való, de a tárgyszerűség mögé rejti azt a véleményt, hogy a Fidesz a cikkíró számára szélsőségekkel kokettáló párt, illetve maga is szélsőséges értékeket képvisel. Az alábbiakat olvasva nem egy bukott kormány vezetőjének küzdelme jut eszünkbe, hanem egy félelmetes, a baloldal számára a masírozást és az állandó erődemonstrációt felmutató tömörülés vezetőjének hatalomért folytatott harca. Ajobboldal félelmetességét folyamatosan hirdető - elsősorban a liberális műhelyek irányából érkező - üzenetek ekkor kezdtek nagy arányban elszaporodni. „ Orbán Viktor számára ismét bebizonyosodott, hogy a győzelmek harcban teremnek. Kompromisszumokat csak muszájból köt az ember, s ha több ilyen szegélyezi az útját, az gyengeségről és nem bölcsességről árulkodik. A szelíd politikust elgázolja a merész, a béke homokra, a hatalom erőre épül - egy politika megvalósításának útja nem a folyamatos kiegyezés, hanem a feladatok kiszabása és maga a végrehajtás. Ez szerez híveket, s az sem baj, ha közülük egyre több az alattvaló. (...) Orbán szándéka, hogy a legradiká- lisabbtól a középjobbig terjedő sok egyesület, csoport, társaság, civil, vagy csak annak tűnő kezdeményezés »megőrizve önállóságát« - egyetlen mozgalommá ötvöződjön. Ez a mozgalom lesz az övé. Hadtest, amely parancsra vár. A teszt igazolta, hogy képes a vezérükké válni. A parlamentarizmus szabályai nem kötik, a politikai etikett eddig sem izgatta túlságosan. Néha már- már sikerül elhitetnie magával, hogy alig fog változni valami. Az új kormányt is foglyává teheti. ”92 Ekkor kezdték Orbánt különböző, történelmi példákból vett jelzőkkel illetni, a szélsőségesen centralizáló, diktatórikus vezetőként beállítani. A kritikai hullám, és a győztesek lovára felülő publicisztikák jelentősen megszaporodtak. Debreczeni József írásain is ekkor kezdett érződni, hogy új szelek fújnak, a kormánykereket elfordítják: „A polgárosodás programját valló párt és kormány szempontjából nézve célszerűtlennek, károsnak, elhi91 Orbánnak el kell indulnia középre. Interjú Szelényi Ivánnal, készítette Horváth Gábor. Népszabadság, 2002. május 3., 8. p. 92 Tamás Ervin: Orbán tesztje. Népszabadság. 2002 május 4., 3. p. 262