Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
III. 1994-2010 - Halmy Kund: „Miénk itt a tér.” Az MSZP sajtókommunikációja 1994 után
A politikai túlélés művészete taná vissza. A kormányzat és a bíróságok közötti »köldökzsinór« elvágása érdekében 16 tagú önkormányzati csúcsszerv, Országos Igazságszolgáltatási Tanács felállítását javasolja. ”68 Ez az alkotmánymódosítás csak technikai módosításokat és instrumentális változtatásokat hajtott volna végre az eredeti - már 1989-től is módosított - alaptörvényen.69 A fentiekkel összhangban, valóban hamvába holt az 1995-96-os, új alkotmány megalkotása, és elfogadása, mely valójában el sem indult és a szándék sem volt meg hozzá. Évtizedes távlatból ki lehet jelenteni, hogy nem lett volna szerencsés az átmenet évei után öt-hat évvel az MSZMP 68 Babus Endre: Hét vezéreszme. HVG, 1996. június 1., 70. p. 69 Az alábbi bekezdések a rendszerváltás időszakának alkotmányozási dilemmáit és változatait veszik szemügyre, szintén a HVG eddigi alapos munkáihoz hasonlóan: „Az alkotmányozáshoz szorongás, félelem és fenyegetettség kell — állítja az egyik legismertebb magyar jogtudós, aki példaként mindenekelőtt Thomas Jeffersonékat, 1787 Eszak-Ameri- káját említi, ahol az alkotmányozás legfőbb, szinte paranoid érve a királyság megakadályozása volt. »A második világháború után a németeket a fasizmus és a weimari köztársaságbeli állapotok, a kormányozhatatlanság réme kísértette. De Gaulle 1958-ban a IV. francia köztársaság parlamentáris tehetetlenségét akarta elkerülni«. Sajó András azok közé tartozik, akik szerint a második írott alkotmány kodifikálásához elégséges mennyiségű félelemmel rendelkezünk Magyarországon. Itthon a »dinoszaurusz állam« esetleges összeomlását olyan súlyos veszélynek tartja, amit a végrehajtó hatalom — a mai alkotmányos keretek között - képtelen volna kezelni. Az alkotmányjogászok másik csoportja ezzel szemben éppenséggel óvja Magyarországot az új nemzeti charta gyors megalkotásától. »A magyar politikusoknak fel kell készülniük arra, hogy menet közben javítsák a buszt« - érvel a permanens alkotmányfejlesztés mellett a Jogállam című folyóirat egyik 1993-as számában a brit Stephen T. Holmes. A nemrégiben adatvédelmi biztossá avanzsált Majtényi László pedig az organikus társadalmi fejlődés jeleként értékeli, hogy többpárti demokrácia a diktatúra alkotmányos »héja« alatt képes kiépülni. »Még néhány évig az alkotmányreform(ok) fejezhetik ki adek- vát módon a megújuló társadalmi szerződést« - írja az ombudsman egy 1994-es cikkében. Akadnak olyan tudósok is-például az Alkotmánybíróság elnöke. Sólyom László akik úgy vétik, semmi szükség a tartalmát tekintve európai színvonalú mai alaptörvény lecserélésére. Az évek során politikai gumicsonttá vált kérdés - szükség van-e új alkotmányra? - megítélésében az egész hazai jogásztársadalom tökéletesen megosztott: a Szonda Ipsos egy 1994 őszi felmérés szerint a jogászok 49 százaléka üdvözölné, 47 százaléka viszont szükségtelennek tartaná az új konstrukció kidolgozását. A különféle politikai erők az ügyben egységesebbek: a tavalyelőtti választási kampány idején nem akadt parlamenti párt, amely, ne sürgette volna az eredetileg Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád által aláírt — igaz, 1972- ben s kivált 1989-ben jelentősen átdolgozott — 1949. évi XX. törvény felváltását egy új alapokmánnyal. Az alkotmányos víziók közül a két végletet az FKgP és az MSZP elképzelé240
