Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

III. 1994-2010 - Halmy Kund: „Miénk itt a tér.” Az MSZP sajtókommunikációja 1994 után

utódpártja vezetésével, és igazságügy-minisztere, Vastagh Pál irányításával új alkotmányt adni az országnak. Az állampárt megörökölt kádergarnitúrájával, az igazságtételi törvény bukásával - ami miatt a kommunista diktatúra áldozatai és kárvallottjai magukra lettek hagyva - az akkori hatalmi viszonyok még nem tették lehetővé az új alkotmány elkészítését és elfogadását. A HVG-ben megjelent írás címe „Késő-charta”, de az akkori politikai felállást és megközelítéseket ismerve, sokkal inkább korainak tekinthető.

III. 1994-2010. Halmy Kund: „Miénk itt a tér.”

sei képezik, a kisgazdák a történelmi magyar jogrend alapeszméjének, a szentkoronatannak rehabilitálását, míg az »újbaloldal« a szociális jogállam alkotmányos elismerését sürgeti. Az államszervezet legnagyobb arányú átépítését ugyancsak a kisgazdák igénylik. Ok kétkamarás parlamentet, s hosszabb távon prezidenciális köztársaságot akarnak Magyar- országon, a nép által közvetlenül választott államfővel (ez utóbbi elképzeléssel a KDNP és az MSZP is egyetért). Erőátcsoportosítást látnának szívesen a csúcsokon a kereszténydemokraták is, akik megfosztanák az Alkotmánybíróságot egyetlen igazi fegyverétől, a törvények megsemmisítésének jogától. Végül kizárólag a szocialisták hiányoznak abból az ötpárti kórusból, amely az ügyészség kormány alá rendelését, vagyis e semleges hatalom felszámolását követeli.

A merész álmokból, úgy tűnik, nem sok valósul meg. A kilenc hónap alatt kidolgozott, s áprilisban 600 ezer példányban nyilvánosságra hozott alkotmánykoncepcióról sokan azt tartják, hogy a hegyek vajúdásából egy vacak kisegér született. A rendszerváltás igazságügy-minisztere, Kulcsár Kálmán egyenesen »kiábrándítónak« minősítette a dokumentumot, amely szerinte koherenciazavarokat is tükröz. Több civil szervezet az alkotmányszüzsé visszavonását sürgeti, a Független Jogász Fórum elnöke szerint pedig egy, az ezredforduló táján összehívandó alkotmányozó nemzetgyűlésre kellene bízni az alaptörvény kidolgozását. Eközben a több mint egyéves késéssel megszületett dokumentum (a koalíció eredetileg 1995 augusztusában már népszavazást akart tartani a kész alaptörvényről) legfőbb érdemének néhány politikus és szakértő azt tartja, hogy alapvetően sikerült megőriznie a jelenlegi intézményrendszert. Más alkotmányjogászok viszont épp emiatt megkérdőjelezik: érdemes-e a mai alkotmány »átfésüléséért« egy hosszú, s hozzávetőlegesen egy-két milliárd forintba kerülő kalandba bonyolódni. (...)

A legmerészebb újításnak még az számít, hogy egy régi alkotmányos fehér foltot felszámolva, a koncepció pár mondatot veszteget a közpénzügyekre (HVG, 1996. április 20.) Előirányozza továbbá, hogy tételesen meg kell majd különböztetni a bíróságokon kikényszeríthető alkotmányos jogokat a nem peresíthető államcéloktól - az utóbbiak közé tartozna például a munkához és a pihenéshez való jog. A koncepcióval szemben ugyanakkor súlyos vádként fogalmazzák meg, hogy az tovább erősítené Magyarországon a kormányzati és törvényhozási hatalmat kézben tartó parlamenti többség pozícióját, miközben például megfosztaná több közjogi eszközétől (például a törvénykezdeményezés jogától) az államfőt.

241