Szekér Nóra - Riba András László: A Nagy Imre-kód. Nagy Imre újratemetésének politikai dimenziói - RETÖRKI könyvek 5. (Lakitelek, 2014)
1. fejezet: Hányszor lehet egy embert eltemetni?
A Nagy Imre-kód ruár vége között a kommunista párt szinte az összes lehetséges értékvariánst felvonultatta”.39 Az első meghatározás, mely közvetlenül október 23-a után született, ellenforradalmi lázadásnak minősítette az eseményeket, amelyben ugyan megfogalmazódnak jogos követelések, de alapvetően a megtévesztett elemek ellenforradalmi törekvései a meghatározók. Az október 28-ai fordulat után a párt átértékelte az álláspontját, és nemzeti demokratikus fordulatnak nevezte az eseményeket. Az MSZMP november 1-jén kiadott alapító nyilatkozatában „egyértelműen a forradalom platformjára helyezkedett”,40 és a Kádár-kormány megalakulásáig a párt hivatalos értékelése a dicsőséges népfelkelés lett. A november 4-én kiadott, a Kádár-kormány megalakulását bejelenő felhívásban azonban ismét megjelenik az ellenforradalmi jelző. A párt itt visszatért elsőként megfogalmazott álláspontjához azzal a hangsúly- különbséggel, hogy az irányadó tendenciák ott még ellenforradalmiak voltak, itt azonban a tömegmozgalom, amely ugyan nemes céllal indult, de az ellenforradalmi elemek növekvő befolyása révén sodródott rossz irányba.41 A Kádár-korszak hivatalos és végleges álláspontját az 1956. december 5-én kiadott párthatározat deklarálta, amely már élesen elhatárolódott az eseményektől, és új érvrendszert vonultatott fel az ellenforradalmi meghatározás alátámasztására. Ez a határozat nem csupán abban radikális, hogy egyértelműen az ellenforradalmi álláspontra helyezkedik, hanem abban is, hogy az események mögött a külső és a belső ellenség által szervezett akciót, egy „ellenforradalmi összeesküvést” láttat. „Az eseményeknek négy alapvető oka, illetve mozgató tényezője volt” - fogalmaz az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának határozata. „Ezek az okok és tényezők már jóval az októberi események kirobbanása előtt, egy időben, egymás mellett, egymásba kapcsolódva és egymással kölcsönhatásban hatottak, s együttesen 39 Uo. 148. 40 Uo. 148. 41 A Kádár-kormány felhívása, 1956. november 4. „Megalakult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. A hazánkban október 23-án megindult tömegmozgalom, amelynek nemes célja a Rákosi és társai által elkövetett párt- és népellenes bűnök kijavítása, a nemzeti függetlenség és szuverenitás védelme volt, a ’Nagy Imre-kormány gyöngesége és a mozgalomba befurakodott ellenforradalmi elemek növekvő befolyása révén veszélybe hozta szocialista vívmányainkat, népi államunkat, munkás-paraszt hatalmunkat, hazánk létét. Ez indított bennünket, magyar hazafiakat arra, hogy megalakítsuk a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt.” Gál Éva - Hegedűs B. András (szerk.): A „Jelcin-dosszié”. Szovjet dokumentumok 1956-ról. Bp., Századvég Kiadó - 1956-os intézet, 1993,1, 89. 30
