Szekér Nóra - Riba András László: A Nagy Imre-kód. Nagy Imre újratemetésének politikai dimenziói - RETÖRKI könyvek 5. (Lakitelek, 2014)
1. fejezet: Hányszor lehet egy embert eltemetni?
Hányszor lehet egy embert eltemetni? hogy felkutassák a halottakat. Amíg „az ’56-os álláspont a status quo fenntartásának szimbolikus sarokpontja maradt”,14 és a közgondolkodás alapvetéseinek meghatározására szerződtetett írók így írtak az 1956-os megtorlással kapcsolatban: „[Nagy Imre] tragédiája kétségtelen, mint az ország tragédiája is, melynek egyik okozója volt. Bármennyire keserves kimondani, a politikai perekre szükség volt; abban a helyzetben csak kemény kézzel lehetett nor- malizálni az életet”,15 addig a hatalom nem kívánta a temetetlen halottak sírhelyét megjelölni, nem kívánt zarándokhelyeket teremteni a rendszer kereteit feszegető emlékezőknek. * A kommunista rendszer azonban eljutott egy olyan válságig, amely alapvető szerkezeti kereteinek újragondolására kényszerítette. E válság kezeléséhez elkerületlenné vált, hogy a hatalom a többpártrendszer kérdésének lehetőségével és ezzel összefüggésben az 1956-os események átértékelésével szembenézzen. Szembenézzen ezzel úgy is, mint egy lehetőség, amely irányelveket ad egy megreformálandó párt számára a hatalmi játéktérben, és úgy is, mint a párt hatalmi körén kívül eső társadalmi nyomás és igazodási kényszer. Az ’56-hoz való retrográd hozzáállástól való elmozdulás fontos lépése volt, hogy a kivégzettek földi maradványainak kiadására és a szűk családi körben tartott újratemetésük engedélyezésére Grósz Károly ígéretet tett. Mindez azonban annak hangsúlyozásával történt, hogy ez a hatalom részéről csupán egy humánus cselekedet, bizonyos erkölcsi kötelesség, de semmi esetre sem rehabilitáció vagy 1956 újragondolása. Az ígéret megtételéhez szükséges előkészületek megkezdéséhez azonban szükséges volt, hogy az 1988 májusi pártértekezleten Kádár Jánost felmentsék főtitkári tisztségéből. „1988 májusában - már Grósz Károly hatalomra kerülése után - Harangozó Szilveszter vezérőrnagy magához hívatott, és azt mondta, meg kell állapítani, hol vannak eltemetve Berendék. A nyomozás szigorúan titkos, senki nem tudhatja meg, csak a vezetőmnek jelent14 Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon, 1987-1990. Bp., Napvilág, 2006. 46. 15 Gyurkó László 1982-es Kádár-életrajzából (Arcképvázlat történelmi háttérrel) idézi: Irodalmi Újság 39/3 (1988) 8. 21