Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év
létében e sorok írója szövegezte Jakucs Tamás főosztályvezetővel Földvári professzor jóváhagyása mellett. A keltezés nélkül sokszorosított kézirat 1989 novemberében mindenesetre az illetékesek rendelkezésre állt. Az elkészült jelentések megvitatására az Elemző-Értékelő Bizottság 1990. január 26-ára tűzött ki ülést.207 Az ülésen Ormos Mária akadémikus, a Bizottság elnöke elnökölt. Részt vett az értekezleten Király Tibor208 akadémikus, Kosáry Domokos209 akadémikus, Balogh Sándor210 az MSZMP Párttörténeti Intézetének igazgatója, Szakács Sándor211 a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem professzora, Takács Imre az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professzora, Vida István212 az MTA Történettudományi Intézetének tudományos oszII. Út a második semmisségi törvényhez 207 Az ülésről készült Emlékeztetőt Lakatos László megküldte Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter részére 30-VIII/1990-es átirattal, amelyet az Igazságügy Minisztérium 40.014/1990/292. sz. alatt iktatott. 208 Király Tibor, dr. (Málca 1920. július 11.) jogtudós, a büntető eljárásjog professzora, akadémikus. 1943-ban Pozsonyban a Komensky Egyetemen szerzett jogi diplomát. 1948- ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen másoddiplomázott. 1951-től az ELTE oktatója, 1962-től professzor. 1971-től a művelődésügyi minisztérium felsőoktatás-politikai főosztályvezetője. 1974-ben visszatért az egyetemre. Az MTA levelező tagja (1979), az MTA tagja (1987). Széchenyi-díjas. 209 Kosáry Domokos, dr. (Selmecbánya, 1913. júl.31 - Budapest, 2007. nov. 15.) történész, akadémikus, Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, történelem-latin szakon szerzett diplomát. Az Eötvös Collegium tagja, Szekfű Gyula tanítványa. 1935-től a Magyar Szemle egyik szerkesztője. Teleki Pál az USA-ba küldte tanulmányútra. Hazatérve a Teleki Pál Intézet igazgató-helyettese. A háború után taníthatott, de a marxisták kiszorították az egyetemről. 1956-ban a Történettudományi Intézet Forradalmi Tanácsának elnöke, amiért 2 évi szabadságvesztést töltött. Szabadulása után a Pest megyei Levéltár munkatársa, majd visszaengedik a Történettudományi Intézetbe. MTA levelező tag (1982), majd az MTA rendes tagja (1989). 1990-1996 között az MTA elnöke. Széchenyi-nagydíjas. 210 Balogh Sándor, dr. (1926-2004) történész. Történész diplomájának megszerzése után a Szovjetunióban végzett aspirantúrát. Hazatérve a pártközpont munkatársa. A Párttörténeti Intézet igazgatója, a Politikatörténeti Intézet alapítója és igazgatója (1988-1991) 211 Szakács Sándor dr. (1936. február 8. - 2011. január 18.) Egyetemi tanulmányait az ELTE bölcsész karán végezte (1954-1958). Komáromban könyvtáros (1958-1960), a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos segédmunkatárs, adjunktus (1970-1988) professzor (1988-tól). 1996-tól a gazdaságtörténeti tanszék vezetője. A történettudományok kandidátusa (1967), a tudományok doktora (1989). 212 Vida István dr. (1940. október 3.) a történettudományok kandidátusa, az ELTE BTK tanszékvezető professzora. 97
