Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év
tályvezetője, Földvári József a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Jogi Karának professzora, László Jenő igazságügy-minisztériumi államtitkár, valamint Lakatos László a bizottság titkára. Napirendként a Jogász-Történész Bizottság által készített jogi megközelítésű, áttekintő dokumentum megvitatása, állásfoglalás kialakítása a Minisztertanács részére - megjelölés szerepel. Az Emlékeztető nem tartalmazza az ülésen elhangzottak jegyzőkönyvét, így nem tudjuk, hogy a történész albizottságot képviselő Szakács Sándor professzor és a jogi albizottságot képviselő Földvári József professzortárselnök, a leírt anyagokon kívül teijesztett-e a bizottság elé szóbeli kiegészítést. S az sem ismeretes, hogy a jelenlévők a két albizottsági jelentésben foglaltakhoz érdemben milyen hozzászólást fűztek. Az Emlékeztető a vitában elhangzott főbb megállapításokat foglalta össze. Rögzítette továbbá: „A Jogász—Történész Bizottság a jogi következtetéseket összegző jelentését... lényegében elfogadta. " (Kiemelés tőlem. K. F.) A történész tanulmánnyal kapcsolatban megjegyzi, hogy annak teljes megismerésére - jelenleg gépelés alatt áll” - igényt tartanak. Zinner Tibor tanulmányából213 tudjuk, hogy a történészjelentés január 24-én elkészült - mintegy 417 oldal terjedelemben -, amelyet a Bizottság rövidített formában szeretett volna megkapni, s amelynek terjedelméhez Zinner professzor ragaszkodott. Ez az anomália nem változtat azon a tényen, hogy az Elemző-Értékelő Bizottság a történész albizottság jelentését is „lényegében” elfogadta. Az ülésen állásfoglalás született abban a kérdésben is, hogy a büntető jogszabályok, amelyek „egész társadalmi osztályokkal, rétegekkel való leszámolás, tömeges megfélemlítés szándéka, vagy egyéb hasonló napi politikai érdekek az osztályharc állandó éleződésének filozófiájára épült rendszer lényegéből következően tömeges eljárásokat motiváltak" olyan tényként kezelendők, amelynek következményeit törvényalkotással kell orvosolni. Fontos megállapítás, hogy az adott időszakban „nem létezett tényleges jogegyenlőség”. Mindezek orvoslása - mert az amorális jogszabályok alkalmazásával a bíróságok formálisan nem sértettek törvényt - csak a törvény- hozás tud elégtételt nyújtani. Az Igazság Canossa-j árasa__________________________________________ 213 Zinner Tibor: Személyes adalékok (is)... In: Büntetőjogi Tanulmányok III. p. 90-93. 98