Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év
A MKP — célja elérése érdekében - a megszálló szovjet erőkre, a szovjet támogatással kiépített MKP vezette - különböző néven ismert - erőszakszervezetekre - elsősorban a hírhedt politikai rendőrségre (Politikai Rendészeti osztály: PRO, Államvédelmi Osztály: ÁVO, majd Államvédelmi hatóság: ÁVH - Péter Gábor196 vezető szerepet játszott a politikai rendőrség minden szervezeti keretében) támaszkodott. A magyar társadalomról az ÁVH-nak 40 800 „bizalmi egyén” (besúgó) szállította az információkat, s a „szerv” 1 280 000 magyar állampolgárt tartott megfigyelés alatt, ez a családtagokra is kiterjesztve 6,4 millió magyart - a magyar társadalom 64%-át - érintette.197 Az MDP vezetése tudatosította: nincs külön magyar út, „...csak egy út van: a Szovjetunió vérrel megszentelt és dicsőséges útja...” (Szakasits Árpád). Az éberségi hisztéria, a koholt perek sokasága, a parasztság ellen irányuló eljárások jellemzik az 1948-1953 közötti korszakot. A kötelező ter- ménybeszolgáltatási rendszer megsértése címén 400 000 paraszt ellen hoztak bírói ítéletet (ez 5 fős családot számítva 2 millió ember). A magyarok soha sem voltak olyan kizsákmányoltak és kiszolgáltatottak, mint a Milovan Bilasz198 nyomán „új osztály”-nak199 nevezett MDP-s párt-nomenklatúra uralma alatt. II. Út a második semmisségi törvényhez 196 Péter Gábor: [születési nevén: Eisenberger Benjámin] (1906-1993) Szabó, pártmunkás, államvédelmi altábornagy, könyvtáros. 1931-től a kommunista párt tagja, a szovjet titkosszolgálat fedőszerve - a Vörös Segély - munkatársa. 1932-ben Moszkvában a Vörös Segély kongresszusán szervezte be a GPU. Az ÁVO-ÁVH vezetője, Rákosi akaratának kiszolgálója. 1953-ban Rákosi parancsára letartóztatták cionista összeesküvés vádjával. 1954-ben életfogytig tartó büntetésre ítélték, 1957-ben 7 évre változtatják. 1960-ban egyéni kegyelemmel szabadult. Ezt követően könyvtárosként dolgozott. 197 Szakács Sándor-Zinner Tibor: A háború „ megváltozott természete. ” - Adatok és adalékok, tények és összefüggések 1944-1948 (Bp., 1997) 198 Dilasz, Milovan (1911-1995) Jugoszláv kommunista politikus, politológus. 1932-től a Jugoszláv Kommunista Párt (JKP) tagja. 1938-ban a Tito vezette JKP-hoz csatlakozott. 1941-1945 között a partizánháború főparancsnokságának tagja. 1945-1953 között tárca nélküli miniszter, majd miniszterelnök-helyettes (1953-1954), a párt főideológusa. 1948- ban Moszkvában őt is árulónak nyilvánították. A negyvenes évek végére antisztálinista, majd a Borba c. pártlap hasábjain megkérdőjelezte az egypártrendszert. 1954-ben letartóztatták s ezért, valamint a külföldön megjelent Új osztály (The New Class) c. könyvéért súlyos börtönbüntetésre ítélték. 1961-ben szabadult. 1989-ben rehabilitálták. 199 Milovan Dilasz: Az új osztály - A kommunista rendszer elemzése. München, 1958. 93
