Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év

Az Igazság Canossa-járása A Requiem... A rám kiosztott több száz büntető ügy átvizsgálása és a vizsgálati kar­tonok kitöltése után az elmondottak szellemében - 199 oldal terjedelemben- készítettem el a „Requiem avagy büntető ítélkezési gyakorlat Heves me­gyében 1949-1954” című dolgozatomat.200 A szűkebb időszak megjelö­lésére azért került sor, mert az általam vizsgált peranyag ezt az időszakot fogta át. A dolgozat I. részében az eljárásjogi alapelveket szembesítettem azok alkalmazásával. Taglaltam a feljelentések keletkezését az előzetes letartóz­tatások tényleges gyakorlatát, a tanúk, szakértők, okiratok alkalmazását, a házkutatások „rendjét”. Külön fejezetben szóltam a bírósági tárgyalásokról és a meghozott határozatokról, a jogorvoslatokról, ideértve a rendkívüli per­orvoslatokat is. A II. részben az anyagi büntetőjogi alapelveket és azok alkalmazását elemeztem. Külön fejezetben szóltam azokról a törvényi tényállásokról, amelyeket a gyakorlat leginkább alkalmazott. A III. rész tartalmazza azokat a javaslatokat, amelyek az elkövetett törvénytelenségek - ezek nagyságrendje és súlya valójában a magyar törté­nelem kriminalizálását jelentette - orvoslását teszik szükségessé. Javaslatom szerint „Mindezek megállapítása után a törvényben szük­ségesnek látszik kimondani, hogy nem követtek el bűncselekményt azok, akik a BHÖ. I.-IL; XL, XII., XIII. fejezetében foglalt tényállások valame­lyike miatt ítéltek el 1956. október 23-ig”. Szükségesnek találtam „mindazokat megkövetni, akikkel szemben a sztálinista államhatalom törvénysértést követett el, vagy olyan jogi normák alapján hozott ítéletet, amelyek a népfelséggel és emberi jogokkal össze­egyeztethetetlenek. Meg kell állapítani, hogy ezek a személyek nem elítéltek- mert a velük szemben hozott ítéletek kezdettől fogva érvénytelenek ha­nem egy bűnös hatalom áldozatai.” (Kiemelések az eredetiben. K. F.) Szabó András - már hivatkozott - dolgozatával csupán a jelen kutatási program ke­200 Később a tanulmány megjelent a Rebellitas c. folyóirat, 1993. 1; 2; 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom