Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év

Befejező mondataiban kemény megállapításokat tett - amelyek egyébként mindenben megfelelnek az egykor volt valóságnak — „a koncepciós perek nem az ÁVO igazi szégyenei, hiszen az ő kimondott és elismert feladata volt minden eszközzel védeni a politikai hatalmat, hanem a bíróságok szégyene, amelyek a törvényesség látszatával takargatták a mérhetetlen bűnöket. Jogászként elszégyelltem magam a periratok és nyomozati iratok olvastán. Hova süllyedhettünk jogászi öntudatunkban és tudatunkban. Ebből a katarzisból van kivezető út: a jogállamiság értékeinek maradéktalan érvényesítése, hogy sohase fordulhasson elő bűntudattal hozott jogi döntés!”

Szabó András180 vizsgálati eredményeihez Kónyáné Kutrucz Katalin181 munkája áll talán legközelebb.182 Kónyáné Kutrucz Katalin mintegy 60 000 oldalnyi anyagot tekintett át munkája során.

Tóth Mihály - bizottsági tagsága idején a Fővárosi Főügyészség osztályvezető ügyésze - később helyettes-államtitkár, végül tanszékvezető egyetemi tanár -, kutatási területét elsősorban eljárásjogi aspektusból közelítette meg és elemezte.

II. Út a második semmisségi törvényhez

180 Szabó András, dr. (Radnót, 1928. február 19. - Pilisborosjenő, 2011. július 30.) jogász, kriminológus, alkotmánybíró, akadémikus. 1947-től tanult a budapesti egyetemen, de tanulmányait a katonai behívó megszakította. Politikai tisztként szolnoki beosztást kapott, de nem vallott feljebbvalója ellen, ezért kizárták a hadseregből. Egyetemi tanulmányait az ELTE-n 1950-től folytathatta. 1953-ban szerzett jogi diplomát. A MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa. 1956-ban a XII. kerületi nemzetőrök parancsnoka, részt vett fegyveres akcióban is. A forradalom után internálták, 1959-ben szabadult. Visszavették az Állam- és Jogtudományi Intézetbe. 1989-től osztályvezető. Az Ellenzéki Kerekasztal büntetőjogi bizottságának elnöke. Szegeden c. egyetemi tanár (1989), majd professzor (1992). Alkotmánybíró (1990-1998). A MTA levelező tagja (1988), a MTA tagja (2004).

181 Dr. Kónyáné dr. Kutrucz Katalin (Érsekújvár, 1948. február 2.) jogász, politikus. Az ELTE jogi karán 1971-ben szerzett diplomát. A büntetőjogi tanszéken oktatott 1982-ig, amikor is a Vigília folyóirat szerkesztőségében dolgozott. 1983-tól ismét az ELTE oktatója adjunktusi beosztásban. 1988-tól az MDF tagja, a Független Jogász Fórum alapító tagja. Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon büntetőjogi szakértő. 1990-től az MDF országgyűlési képviselője 1996 áprilisáig, amikor is a Magyar Demokrata Néppárt alapító tagjaként országgyűlési képviselő. Új pártja az 1998-as választások során nem jutott be a parlamentbe. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettese.

182 Vö. még: Kónyáné Kutrucz Katalin: „Kérem nevezetteket szabadon bocsájtásuk esetén Hatóságomhoz visszakísértetni” kutatási tapasztalatok. In: Büntetőjogi tanulmányok III. p. 107-150. Uő.: Amiről az iratok vallanak. In: Büntetőjogi tanulmányok XI. p. 23-33.

87